Böngészés "zene,videó"

OKTÓBER 20 Vasárnap/ Vendel és Iringó napja

Búcsú Párizstól!

reggeli

 Somlyó György

Nostalgie de Paris

 

 

„Hiszen élsz, megtanultad, hogy mindig csak ott lehetsz, ahol vagy, soha máshol.

De itt azt is megtanulod, hogy ott sem lehetsz igazán.

Tudhattad volna, hiszen élsz, hogy nem lehet változtatni rajta: nem könyökölhetsz ki az időn, mint egy ablakon, és nincs olyan földalatti kazamata, amelyen át kilopózhatnál a térből, mint egy ostromlott várból.

De itt a szó megváltozik a szádon: kicsalogathatod jelentéséből, mint a csigát.

Mert ahogy mész az utcán, pedig az utcán mész, ahogy itt vagy, pedig itt vagy még, máris szakadatlanul visszavágyol ide.

Itt megtanulod, hogy semmi sem igazán a tiéd.

Amit már régen tudhattál volna, hiszen élsz.

Mert nem lehet megint a tiéd, ami tiéd, nem lehet mindig a tiéd ez sem, mint semmi más. Váratlan kalandod az őszi alkonyattal, pohár borod rubintja a napsütött kerek asztal foglalatában a teraszon, titkos találkozód a föld minden bőrszínével, képek meredélyei, könyvek vízesése, kövek eleven mágnesszalagja, amelyre fel van véve az idő…

Sose kínzott jobban a vágy utána, mint most, hogy a tiéd. Mert nem lesz többé a tiéd soha.

Üres poggyásszal jöttél könnyedén, most verejtékezve cipeled éppoly üres poggyászodat a pályaudvarra.

Megint szegényebb lettél azzal, amivel mindig szegényebbek leszünk,hiszen élünk: az idővel. Csak az időt színültig töltő semmivel, a vágyaiddal lettél újra gazdagabb.

Hiszen itt sem tehettél mást, csak éltél.”

Ha te is szeretnél ott lenni, katt ide:

 

 

 

Október 19 Szombat/ Nándor és Villám napja

Paris_sunrisepárizs4

Kellemes reggelt, nyugodt hétvégét!

 

 

 

A „Francia hétnek” lassan a végére érünk, a hétvégi pihenés mellé, két művet ajánlok a Francia irodalomból, ami ugyan nem lélekemelő, de igazi remekművek.

Victor Hugo: A nyomorultak

les-miserables-a nyomorultak

Victor Hugo huszonkét évig írta mindmáig legolvasottabb művét, A nyomorultakat. Az embereket ma is felkavarja az irgalmatlan rendőrkopó, Javert, és a szökött fegyenc, Jean Valjean küzdelme. Sokak szerint egyetlen más könyvben sem születtek olyan tiszta lelkű szerelmesek, mint Cosette és Marius; olyan bátor forradalmárok, mint Enjolras és az elhagyott utcakölyök, Gavroche; olyan önfeláldozó angyalok, mint a kislányáért utcanővé lett Fantine, és a szerelméért az életét adó Éponine. De bizony sötétebb gonosztevőket sem találhatunk az irodalomban Victor Hugo alvilági figuráinál. Most hűséggel újra-mesélve, csodálatos rajzokkal illusztrálva kerül az olvasók kezébe a regények regénye.

Eredeti mű: Victor Hugo: Les Misérables

Eredeti megjelenés éve: 1862

 

Patrick Süskind : A parfüm  Egy gyilkos története

Das parfuma parfüm

 Jean-Baptiste Grenouille a 18. század egyik legzseniálisabb és egyben legvisszataszítóbb jelensége, aki az illatok géniuszaként írta be magát korának történetébe. A sors fintoraként szag nélküli testtel, Párizs legbűzösebb negyedében, a halpiacon látta meg a napvilágot, ahol nem várta senki, így szeretet sem jutott neki. Pedig semmire sem vágyott jobban, minthogy szeresség, és kivívja az emberek elismerését. S mivel számára a világ illatok és szagok forgataga, megalkotta minden idők legtökéletesebb parfümjét. Az ellenállhatatlan szépség, a visszautasíthatatlan szeretet illatának forrása s legfontosabb alapanyaga azonban az emberi bőr, de grenouille-t ez sem állíthatta meg.   A mindvégig hátborzongató történet olvasása közben lehetetlen eldönteni. A mű a zsenialitásról, a művészi tökély áráról, a magányról, a bűnről írott példabeszéd-e, vagy dermesztő horror. Egy biztos, hogy különös hangulatú regény, ellenállhatatlan olvasmány, amelyet lefordítottak több mint 40 nyelvre, és amely csaknem 20 millió példányban kelt el. Hosszú ideig váratott magára, de végre elkészült a nagy sikerű regény filmváltozata is, amely máris meghódította a nemzetközi közönséget.

Eredeti mű: Patrick Süskind: Das Parfum

Eredeti megjelenés éve: 1985

 

  További olvasnivalókért katt ide:

Október 11 Péntek/Brigitta és Hohat napja

Szivárványos reggelt!

belső ragyogás

szivárvány egy optikai jelenség, ami akkor alakul ki, ha a levegőben lévő vízcseppeken a napfény prizmaszerűen megtörik és a fehér fény spektrumaira bomlik. A szivárvány ívében a külső rész vörös, majd befelé haladva narancssárga, sárga, sárgászöld, zöld, kékeszöld, kék, míg a belső rész ibolya. Ez a látható spektrum. Azonban még két másik színt is tartalmaz, az infravöröset, amit szemünk nem észlel, de bőrünk hőként érzékeli és az ultraibolya, amitől lebarnulunk.

osho_szivarvanyos út_deruselet

 „A vallásokban és a népmesékben a szivárvány gyakran az égbe vagy egy másik világba vezető híd. Számos kultúra azt vallja, hogy a szivárványon ereszkedik le az istenség a Földre, a hősök pedig ezen keresztül jutnak fel az égbe.

  • A skandináv mitológiában egy szivárványhíd, a Bifröszt köti össze a földi világot (Midgar) az égivel (Asgard), ezen az úton viszik a valkűrök a lelkeket a Valhallába.
  • A japán mitológiában az első istenek, Izanami és Izanagi szivárványhídon jöttek le a földre.
  • Az ausztrál mitológiában a Szivárványkígyó teremtette a világot.
  • A görög mitológiában a szivárványt Írisz istennővel azonosították.
  • A finn mitológiában Ukkó, a hindu mitológiában  Indra vagy Kama íja, a sumer mitológiában Ninurta koronája.
  • A sumer Gilgames-eposzbanIstár nyaklánca, amelyet az özönvízre való emlékezés jelképeként helyez az égre .
  • Buddha hétszínű szivárvány lépcsőn ereszkedik alá az égből.
  • A zsidó és kereszténymitológiában Isten az özönvíz után az emberekkel kötött szövetség jelképéül adja.”

“Noé, miután a bárkában megmenekült az özönvíztől, áldozatot mutatott be az Úrnak. Ekkor az égen tündöklő szivárvány jelent meg: az Isten így adta Noé tudtára, hogy elfogadta az áldozatot. s többé nem fog özönvizet bocsátani a Földre.

“Szivárvány ívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek, melyet én a világgal kötök. Amikor felhőt borítok a földre, és feltűnik az ív a felhőn, akkor visszaemlékezem a szövetségre, amelyet kötöttem veletek és minden élőlénnyel, amely testben él, és nem lesz többé a víz özönvízzé minden test pusztulására. Ha ott lesz az ív a felhőn, látni fogom és visszaemlékezem az örök szövetségre, amelyet Isten kötött minden élőlénnyel, amely testben él a földön. Akkor ezt mondta Isten Noénak: Ez annak a szövetségnek a jele, amelyet minden földi élővel kötöttem” (1Móz.9:13-17).( Szerzõ: J. Gourdeau)

as-within-so-without

A szivárvány színeit a lelkemhez hasonlatosnak érzem. A színek sokszínűsége, gazdagsága, szépsége. Egy híd köztem és mások között, a lelkem megnyilatkozása. Aki érzi ezen apró rezgéseket, melyek permetként szóródnak szét az engem körülvevő érában, rám tud hangolódni, annak visszatükröződnek lényem finom jelzései, a lelkembe lát, mint ahogy láthatjuk a napfény színes sugarait a lehulló milliárdnyi esőcsepp parányi gömböcskéiben. Meglátja lényegemet, tudja, érzi, hogy épp hogy vagyok. Amikor világomban harmónia van, mind a hét szín egyszerre ragyog. Ha az egyensúly megbillen, valamelyik szín túlsúlyba kerül. Pillanatnyi hangulatomtól függ, hogy épp melyik szín dominál. Egy kedvelt idézetem szerint, „ha látni akarjuk a szivárványt, el kell viselni az esőt,”(amíg meg nem látjuk).

Szineim:

  • piros: kissé földhöz ragadt dolgok, kötődés, ragaszkodás,
  • narancs: együttlét, család
  • sárga: biztonságérzet, melegség
  • zöld: szeretet, természetesség, természet közeliség
  • kék: sok mondanivaló, (tapasztalatok) valaminek a megosztása
  • indigó: elmélyülés, elmélkedés, gondolatok, intuíció
  • ibolya: magabiztosság, szellemiség, szabadság

Amikor szivárványt látok, érzem Isten gondviselését oda föntről. Az esküvőm előtt pár nappal, mikor úgy tűnt összecsapnak fejünk felett a hullámok, gyönyörű szivárvány jelent meg ablakunk előtt az égen. Megkaptuk a jelet, s immár tudtuk, hogy minden rendben lesz.

A saját szivárványunk!

20110731070559

 Szivárványfa: Eucalyptus deglupta, vagyis az eukaliptusz félék közé tartozik. Főleg Ausztráliában, Indonéziában, Pápua-Új Guineában, és az egyenlítő vidékén honos. A fa törzsét a szivárvány minden színe csíkozza. Ennek titka, hogy az év folyamán különböző időpontokban, foltokban dobja le magáról a kérgét, amely alatt feltűnik a világoszöld belső kéreg. Ez aztán elsötétül, érlelődik, amely során kék, lila, narancssárga, majd barna tónust kap. Ezt a fát termesztik díszítési célokra is, és széles körben szerte a világon, főleg a papír előállítás alapanyagaként.

szivárványfa.3     szivárványfa

Minden lélekben van egy kis szivárvány,

Kis csapóhíd, amelyet lebocsát,

Hogy egy más lélek átjöhessen rajta,

- Ennek a hídnak hídpillére nincsen,

Ezt a hidacskát csak az Isten tartja.

Az Isten, aki a szívekbe lát.

(Reményik Sándor)

Utazás a nagyvilágban

Végtelen határok

utazni jó

Az utazás számomra maga a szabadság, ami gyógyírként hat a lelkemre, felszabadítja gondolataimat, ezért igyekszem minden évben bizonyos időnként elutazni valahová, még ha egy rövid időre is.  Jó néha távol lenni a megszokott dolgoktól, a mindennapok berögzült  rutinjaitól. Minden utamat hosszas tervezés előzi meg, aprólékosan utána nézek a programoknak, lehetőségeknek, összegyűjtöm a látnivalókat, kinyomtatom, s a képeket nézegetve, gondolatban már ott járok, beleélem magam, ami új és jóleső érzéssel tölt el, a szürke hétköznapok során.

 

Az utazás előtti készülődés időszaka olyan érzés, mint amikor gyermekkoromban vártam a karácsonyt. Izgalmas és rejtélyes. Izgatottan várom az újdonságokat, az új élményeket, benyomásokat, megismeréseket, a megtapasztalásokat. Más emberek vesznek körül, más a környezet, más a kultúra, amiben minden apró esemény megújító erővel hat lelkemre, megadja a mentális és érzelmi táplálékot. Olyan a jelenben történő eseményekben, élményekben részesít, ami mellett háttérbe szorulnak az otthoni gondok.

Az utazás után, élményekkel és energiával feltöltődve tudok visszatérni a mindennapokba, fogékonyabban  mindazokra a változásokra, amit a napi megújulás, maga az élet mindig magával hoz.

Az utazás bejegyzései között, olyan helyekről fogok írni ahol jártam, ami valamiért megfogott, mély nyomot hagyott bennem.  Biztos sokan utaznak sokfelé, de különbözőek vagyunk, minden ember más, így másképpen lát bizonyos dolgokat.

utazás4

 

 

Állati elmék

Robert Merle  (részlet)     

 delfinek

„Egy kis szünet után Bi azt mondta:
- Most nem beszélek többet, most úszom.
- Mondj egy szót angolul.
- Nem.
- Miért?
- Nem akarok többé az emberek nyelvén beszélni.
- Én sem – mondta váratlanul Fa.
- Miért? – kérdezte Sevilla Fához fordulva.
Fa nem felelt.
- Miért, Bi?
Bi ránézett előbb a jobb, aztán a bal szemével.
- Miért, Bi?
Jó néhány másodperc eltelt, mielőtt Bi válaszolt volna. Furcsa, de amikor rászánta magát a válaszra, már nem fütyült. Mit sem törődve a szembeszökő ellentmondással, emberi nyelven beszélt. Talán azt akarta kifejezni, hogy nem felejtett el angolul: csak azért nem beszél, mert nem akar.
És Bi sipítva, orrhangon, de nagyon tisztán és érthetően mondta:
- Az ember nem jó.
Ezzel hátat fordított, és úszni kezdett, körben az öbölben; Fa nem tágított mellőle.”

 

Titok, csoda és mérhetetlen szeretet!

Szép estét mindenkinek!

 

 

Október 3 Csütörtök/ Helga, Sebős napja

Derűs reggelt mindenkinek!

caffe

 

A kávé illata, a kávézás hangulata, inspirálóan hat érzékeinkre. Maga a kávézás kifinomult művészet, felemelő élmény, nélkülözhetetlen élvezete egy borús reggelnek, egy sikeres üzletkötésnek, egy baráti beszélgetésnek, vagy egy nehéz nap levezetésének. Lehetőséget teremt megélni a pillanatokat.          A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik, de annyi bizonyos, hogy a kávét először a 15. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára.                                                                                                                                A kávé hatóanyaga a koffein  növeli a vérnyomást, megszünteti az álmosságot, javítja a hangulatot, gyorsítja a gondolkodást.  Valójában nem tart „ébren” a koffein, az idegrendszerben kifejtett hatása nem a fáradságot szünteti meg, hanem mesterségesen előállít egy olyan állapotot a fáradt szervezetnek, amit az ember élénkségnek, energikusságnak érzékel és így még órákat képes éber állapotban tölteni.

 

Egy csésze kávé

Csészényi boldogság serkentő illata átlebeg fölöttünk,
Buja bájjal körbetáncol, szelíden megbújik közöttünk.
Fekete selyem köntösébe burkolózva forró táncra perdül,
Isteni aromájától lelkünk húrján egy lágy szimfónia zendül.
Ajkamon egy tarka csésze, illatos nedűből hörpintek lassan,
Éterien puha érzés, mint a fáradt testnek a gyógyító balzsam.
Mézédes, omlós sütemény a párja eme izgalmas fekete nedűnek,
Lélekgyógyító e rítus, átadom magam ennek a nyugtató derűnek.

(Horváth Piroska)

Kellemes kávézást:  videó

 

 

Oldalak:«1234567