Böngészés "zene,videó"

November 12 Kedd/Jónás, Renátó és Csát napja

Nagyon kellemes, szép őszi napot mindenkinek!

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Kedves Barátaim, ismerőseim és látogatóim!

Ezúton szeretném mindenkinek megköszönni, a látogatásokat, megosztásokat és like-okat, valamint az eddigi bizalmatokat.

A véleményeteket szeretném kérni, kinek, hogy tetszik az oldal, mit hiányol, mi az, ami sok, ki mire szeretne kérdést kapni a közeljövőben.

Aki jól ismer, az tudja, aki kevésbé, annak elárulom, hogy az én fő területem a szépségápolás. Ez volt mindig is a szívem csücske, még ha az élet úgy hozta is, hogy el kellett szakadnom tőle. Néhány, más pályán töltött év után, a hétvégén egy szakmai kiállításon jártam, ami megérintette a szívem, és megmozgatta a fantáziámat. Rengeteg új termék van a piacon, és aminek külön örülök, hogy haladunk a természetes dolgok irányába.

Úgy döntöttem, hogy több témát fogok a szépség oldalon megosztani, úgy is mondhatnám, hogy azé lesz a főszerep, termékekkel, kezelésekkel kiegészítve, de természetesen, az összes eddigi téma is megmarad.

És egy kis előzetes. Ezt nem sokan tudjátok, de idén elvégeztem egy esküvőszervező tanfolyamot. Ennek a vállalkozásnak a létrehozása, honlapjának a szerkesztése folyamatban van. Ahogy elkészül, küldök értesítőket, a hírlevélben.

Aki még nem iratkozott fel a hírlevélre  tegye meg, így mindig azonnal értesülni fogtok az újdonságokról.

 További szép napot!

fekete-fehér

Az egyik kedvenc dalommal köszönöm!

nov 11, 2013 - Blog, zene,videó    Nincs hozzászólás

KATONA JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA

KATONA JÓZSEF  drámaíró

_katona_jozsef

(Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.)

1802-től a pesti és kecskeméti piaristáknál tanult, 1807-től a filozófiai osztályokat Szegeden és Pesten, 1810-től a jogot Pesten végezte.

1811–13-ban műkedvelő színészként, fordítóként és íróként részt vett a pesti színtársulat munkájában. 1813-tól jurátusként, az 1810-es évek második felében már jogi diplomájának birtokában pesti ügyvédi irodákban dolgozott. 1820. január 1-jén Pesten önálló irodát nyitott; november 3-án Kecskeméten al-, 1826. november 1-jén főügyésszé választották.

Fölhagyott irodalmi munkásságával, íráskészségét tömör jegyzőkönyvek, ügyiratok meg tréfás vadásznapló készítésében használta; színházépítési javaslata és tervrajza (1826) tanúskodik a színészet iránti további érdeklődéséről. Részt vett hivatalnoktársai mulatozásaiban, terhes hivatali munkája mellett ez is oka lehetett szívszélhűdés okozta korai halálának.

Kezdetben a kor divatos, csekély értékű darabjaiból fordított a színtársulatnak. Későbbi művei történelmi drámák. Jeruzsálem pusztulása (1814) című szomorújátékát Josephus Flavius Bellum Judaicuma [Zsidó háború] alapján írta.

1815-ben írta fő művének első változatát, (Bánk-bán Magyar Ország Nádor Ispánya) az Erdélyi Muzéum pályázatára. Bárány Boldizsár Rostájának (1817?) kritikai észrevételeit fölhasználva átdolgozta művét, s mivel annak előadását a cenzor nem engedélyezte, 1820 novemberében megjelentette (Bánk-bán, 1821). Számos történelmi forrást felhasznált hozzá, szövegébe német íróktól vett részleteket is beépített. A dráma kiemelkedő értéke cselekményének lankadatlan feszültsége és a jambikus formával is fokozott nyelvi ereje. Főműve, a XIX. századi magyar irodalom három nagy drámájának egyike, lassan jutott elismeréshez. A Bánk bánt kevesen olvasták, első előadásai sem hoztak igazi sikert. 1848. március 15-én azonban közkívánatra tűzték műsorra. Erkel Ferencnek Egressy Béni szövegére írt operaváltozata (1861) népszerűbbé vált a drámánál. A dráma korábbi olvasataiban előtérbe került kódolt nemzeti tematika, valamint a magánélet és közéleti szerepvállalás ütköztetése mellett a mai olvasó mindenekelőtt a nyelv kétértelműségének, a nyelvhasználat hatalmi vonatkozásainak problémáját fedezheti fel a maga számára.

 

Egyetlen vígjátékában (A rózsa, vagyis: a tapasztalatlan légy a pókok között, 1814) Katona József a pesti színészvilágot mutatja be.

Versei tartalma magányérzés, szerelmi vágy, komor gondolatokkal való filozofikus vívódás, megformálásuk drámai monológokra emlékeztet. Stílusuk bonyolult, verselésük zeneiségre törekszik.

 

 

November 11 Hétfő/ Márton és Kaplony napja

Szent Márton napja

szent márton püspök

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea

(részlet)

Szent Márton Pannoniában, Sabaria városában született, de Itáliában, Paviában nevelkedett. Atyjával, aki a hadseregben tribunus volt, együtt harcolt Constantinus és Julianus császárok alatt. Nem saját jószántából ugyan, mert gyermekkorától fogva isteni kegyelem hatotta át, s amikor tizenkét éves lett, szülei akarata ellenére a templomba szökött és kérte, hogy vegyék fel a hittanulók közé. Ettől kezdve remeteségben élt volna, ha testének gyengesége ebben meg nem akadályozza. Mikor pedig a császárok elrendelték, hogy a veteránok fiai harcoljanak az atyák helyett, hadba rendelték Mártont is, mihelyt tizenöt éves lett. Elég volt neki egyetlen szolga, azt is inkább ő szolgálta ki, még a lábbelijét is ő húzta le, és ő tisztította.

 

szent-marton-unnep

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

(részlet)

Az ég kárpitja meghasad

Legismertebb ábrázolása egyik jócselekedetét örökíti meg.

Ifjú korában tisztként szolgált a római hadseregben. Galliában történt, hogy a novemberi  hidegben,  egy  meztelen és sánta koldusra bukkant. Megszánta a szerencsétlent, és megfelezte vele katonai köpenyét. Ezt követően álmában megjelent néki Krisztus, vállán a koldusra terített fél köpennyel. E jelenetben Szent Mártont fehér lovon, katonatiszt öltözetben ábrázolják, amint kardjával épp kettéhasítja veres köpenyét, vagy a földön kuporgó, meztelen mankós embert takarja be vele.

Később, püspök korában a jelenet majdnem pontosan megismétlődött nem kevésbé csodás következményekkel (nyomatékául a korábbi legendai esemény jelképi jelentőségének). Egy ízben szedett-vedett gúnyában misézett, mivel a templom kapujában egy didergő koldus kedvéért,  megvált a miseruhájától. A hüledező hívek szeme láttára egy tűzgömb szállt a feje fölé, és angyalok fedték be drágakövekkel kivert aranyujjassal csupasz karjait.

 

márton lúdja

 Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium

(részlet)

Szent Márton lúdja voltaképpen egy régi római étkezési szokásnak, illetőleg hagyománynak továbbélése. Aesculapius ünnepén, amely éppen erre a napra esett, liba került az asztalra. Ismeretes az is, hogy a Capitolium lúdjai ébresztették föl a fáradt őrséget, amikor a gallusok a várost éjszakának idején el akarták foglalni. Innen a lúd megtisztelő avis Martis neve, amelyből könnyen formálódott az avis Martini megnevezés. Ehhez utólagos legendai magyarázatot is költöttek: Márton alázatból a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen. Ezek azonban zajgásukkal elárulták, és így kénytelen volt a püspökséget elvállalni.

Mindezekből érthető, hogy Márton napjának – főleg Dunántúl – a frissen tömött, szépen kihizlalt lúd volt az ünnepi eledele. A szombathelyi egyházmegye kispapjai a szent patrónus napján hagyományosan Márton lúdját ettek és bort ittak rá. Csököly katolikus templomának Márton a védőszentje. A búcsút a reformátusok is Márton lúdjával ünneplik meg, ami ősi hagyomány mellett szól.

 

November 10 Vasárnap/Réka és Picur napja

Harmonikus napot!

mesehaz1 - Bali

Feng shui: Az élet harmóniája

fengsuj (hagyományos kínai: 風水), ősi kínai hagyomány, mely az Ég és a Föld törvényszerűségeinek megfigyelésével és alkalmazásával segít az ember és a természet közötti összhang megvalósításában.

A hagyományos feng shui célja a legmegfelelőbb lakhely meghatározása a sikeres élethez a környező táj és terepformák elemzésével. A módszer a föld jellegzetességeinek megfigyelésén illetve a lakhelyek megfigyelésén alapul.

feng shui elnevezés szó szerinti jelentésben „szél és víz” (fēng 風: szél; shuǐ 水: víz), amelynek magyarázata a Jin-kori Guo Pu (i.sz. 276–324) művében, a Temetkezések könyvében található meg legkorábbról: „A  qi a széllel utazva szétszóródik, de a vizek partján megáll.
A régiek összegyűjtötték, nehogy szétszóródjon, rendezték áramlását, hogy megőrizzék azt. Ezért ezt úgy hívták: feng shui (szél és víz).
feng shui törvénye: Először gyűjtsd össze a vizet, majd óvd meg a széltől.

feng shui ház

A feng shui lényege a gyakorlatiasság, az a nagyon jellegzetes gondolat, hogy a világon minden mindennel összefügg, és az ember szűkebb és tágabb környezetének elválaszthatatlan része.

Egy átfogó holisztikus világszemlélet, amely az embert úgy tekinti, mint a kézzelfogható, látható természet, az ugyancsak kézzelfogható épített környezet és a láthatatlan energiamezők szerves részét.

Egyfajta látásmód, amely a világ jelenségeit nem elszigetelten, hanem a világegység részeként, a globális rendszer elemeként szemléli.

 

Filmajánló

Egy jó film és könyv estére, vagy a hétvégére!

otthonhttp://www.dreamstime.com/-image10238909

 

 

 

 

 

 

 

 

Annak is, aki esetleg  még nem látta, és annak is, aki igen.                                         A könyv ugyan sokkal izgalmasabb, ezt a film nem adja úgy vissza, de azért érdemes megnézni!

Tartalom

“A perui őserdő mélyéről, az ősi romok közül titokzatos kézirat kerül elő. Csodálatos, az ember, sőt az egész emberiség életét megváltoztató eszmék olvashatók a szövegben.  A több ezer éves próféciák megjósolják, hogy a huszadik század végén az emberiség fejlődésében döntő fordulat megy végbe.

A Kézirat által előrevetített kilenc felismerés mindenki számára elhozza a megvilágosodást. A Kézirat azonnal felkelti a tudományos világ és kalandorok érdeklődését. A hivatalos körök, köztük a katolikus egyház vezetői mindent elkövetnek, hogy a Kézirat ne kerüljön nyilvánosságra. Egy fiatal amerikai férfi teljesen gyanútlanul kerül az események középpontjába, és rövid idő alatt kulcsszerepet kap a hiányzó, Kilencedik Felismerés felkutatásában.

Közben beutazza Peru vadregényes tájait,  az Andok csúcsai között rejtőző templomromoktól,  a szegény kisvárosokig, ahol csodálatos módon mindig megtalálja azt, aki hajlandó segíteni rajta akkor is, amikor fegyveres üldözői elől menekül.

Épp ez a Kézirat  próféciáinak a lényege.  A csodák természetes velejárói az emberi létnek: nem hinni kell bennük, hanem támaszkodni rájuk.

Redfield regénye valóságos kultuszt teremtett:  a könyv hatására, világszerte sokan változtatták meg életüket. A mennyei prófécia tanulságait, további lehetőségeit elemzik, kutatják a legkülönbözőbb tudományágak képviselői.”

mennyei_profecia2

Szép hétvégét!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ERKEL FERENC születésnapja

erkel_ferenc

Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.

Nemcsak mint zeneszerző, hanem mint karmester, zongoraművész és pedagógus is fontos szerepet játszott a XIX. század magyar zenei életében.

Pozsonyban tanult. Kolozsvárott zongoraművészként működött, majd 1835-től Pesten élt. Az újonnan megnyílt Pesti Magyar Színház első karmestere lett, ahol mintegy három évtizeden át zenei vezető és a szellemi élet irányítója volt. Aktív kapcsolatba került a színházzal is, ami zeneszerzői érdeklődését is a színpad felé irányította. 1840-ben mutatták be első operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője már ekkor is az az Egressy Béni volt, aki egészen 1851-es haláláig hasznos segítőtársa volt Erkelnek operaszerzői munkájában is. 1844-ben mutatták be Erkel Hunyadi László című történelmi operáját, később megnyerte a Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázatot is.

A szabadságharc leverése után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott, többek között az ő irányításával alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amely Erkel vezetésével adta első koncertjét a Nemzeti Múzeum dísztermében. Erkel volt a Liszt Ferenc elnökletével 1875-ben létrejött Zeneakadémia első igazgatója is. Erkel Ferenc a magyar nemzeti opera megteremtője. Operastílusa két forrásból táplálkozik: egyrészt a romantikus olasz és francia opera formavilágából, másrészt a magyar verbunkos stílus motívumaiból. Ezt a kettőt legsikeresebben Hunyadi László és Bánk bán című operáiban ötvözte. Utóbbi még az ötvenes években készült el, de csak 1861-ben mutatták be. A Bánk bán minden kétséget kizáróan Erkel pályájának csúcsa, később egyetlen operája sem hozott számára ekkora sikert. A Bánk bán az utolsó Egressy-szövegre írt műve Erkelnek.

Az 1884-ben megnyílt Operaház tiszteletbeli főzeneigazgatóvá választotta Erkel Ferencet. 1888-ban pedig – 50 éves működése alkalmából – nagy ünneplésben részesítette a főváros. 1890-ben nyolcvanadik születésnapján lépett utoljára pódiumra, a Filharmóniai Társaság hangversenyén.    (Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség)

 

 

 

 

Oldalak:«1234567»