Böngészés "zene,videó"

November 25 Hétfő/Katalin és Csete napja

Szép hetet!

hétfő reggel.1

„Hétfő reggel volt. Az a fajta hétfő reggel, aminek nehéz nekikezdeni. A legnehezebb otthagyni a meleget a takaró alatt, és megtenni az első lépéseket a kihűlt szobában. Ágyban kéne maradni. De ez csak egy kósza gondolat, vágyakozás, amiből legfeljebb egy csontokat ropogtató nyújtózkodás marad.” (Schaffer Erzsébet)

 

 

 

 

nov 24, 2013 - Blog, zene,videó    Nincs hozzászólás

Szenthelyi Miklós hegedűművész rekordja

szenthelyi miklós

Szenthelyi Miklós hegedűművész, a Zeneakadémia tanára, mint a Magyar Virtuózok Kamarazenekar alapítója és vezetője 2013-ban is, immáron 5. alkalommal folytatta a korábbi években már hagyománnyá lett maratoni koncertezését.

Egy napon belül 4 koncertet adott, az egy napon belüli fellépéseinek sorozatát idén délben vonós kamaradarabok bemutatásával kezdte, a nap végén, az esti nagykoncert keretében pedig Mendelssohn: E-moll hegedűversenyét (op.64, vezényel: Medveczky Ádám) adta elő.

A korábbi években megszokott napi 4-5 koncertjének egy napon belüli összesített fellépési idejét szárnyaltai túl Szenthelyi tanár úr és ezzel egy teljes újszerű művészeti tárgyú rekordot állított fel. A kísérlet során Szenthelyi Miklós a 24 óra alatt a legtöbb, gyakorlással, illetve koncert fellépéssel töltött idő rekordját speciális szabályok mentén hajtotta végre, amely kamerával, fényképekkel is megörökítésre került a helyszínen.

Teljes cikk

 

 

nov 24, 2013 - zene,videó    Nincs hozzászólás

SZENTHELYI MIKLÓS

szenthelyi m.

Szenthelyi Miklós hegedűművész, a Magyar Virtuózok Kamarazenekar alapítója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára 1951-ben született Budapesten.

1973-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Kovács Dénes tanítványaként, akinek felkérésére még ugyanabban az évben az intézmény tanársegédje lett, 1978 óta adjunktus, 1989 óta docens. A különleges tehetségek osztályát 1978 óta vezeti.

Pályája kezdetén több rangos nemzetközi versenyen is sikeresen szerepelt. 1971-ben a budapesti Weiner Leó Szonátaversenyen Szenthelyi Judittal második, 1973-ban Schiff Andrással első, 1975-ben a Magyar Rádió Hegedűversenyén szintén első díjat nyert.
1975-től az Országos Filharmónia szólistája volt.

1988-ban megalapította a Magyar Virtuózok Kamarazenekart, amelynek művészeti vezetője, szólistája és 1999 óta karmestere.

Mesterkurzusokat tartott az Egyesült államokbeli Greensboro Fesztiválon, Finnországban és Brazíliában. Fellépett Európa szinte összes országában, valamint Észak- és Dél-Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában és Afrikában.

Pályafutásának harmincötödik évfordulóján, 2004. április 12-én nagyszabású koncertet adott a Zeneakadémia Nagytermében, ahol Vivaldi, Csajkovszkij és Brahms versenyműveit játszotta.

A magyarországi Sarasate-kottakiadás az ő gondozásában jelent meg.

A Hungaroton tíz szóló- és zenekari lemezt jelentett meg vele, többek között Bach összes szóló hegedűre írt szonátáját és partitáját 2002-ben, melyet Szenthelyi Miklós – a világon egyedülálló teljesítményként – egy koncert keretében játszott el a budapesti Szent István Bazilikában.

Szenthelyi Miklós művészi munkásságának elismeréseként 1986-ban Liszt-díjat, 1990-ben MSZOSZ-díjat, 1994-ben a Magyar Köztársaság Tisztikeresztje kitüntetést, 2000-ben Tátrai Vilmos-emlékgyűrűt és 2008-ban Kossuth-díjat kapott.

Hangszere 1976 óta egy, a magyar állam kollekciójából való Joseph Guarnieri (1723) mesterhegedű.


 

 

 

nov 24, 2013 - Blog, zene,videó    Nincs hozzászólás

Szenthelyi Miklós hegedűművész rekordkísérlete

szenthelyi

2013 November 16.-án, immár 5. alkalommal fantasztikus maratoni koncert sorozatot láthattunk a kongresszusi központban, Szenthelyi Miklós Kossuth díjas hegedűművész, Budapest díszpolgára és a 25 éves fennállását ünneplő Magyar Virtuózok Kamarazenekar előadásában. A nap különlegessége a kettős évforduló valamint Szenthelyi Miklós művészúr Guinness és hivatalos magyar rekordkísérlete.  Egy napon belül 4 koncertet adott, melynek során Haydn, Mendelssohn és Dvorak műveit hallhattuk neves szólisták közreműködésével:

  • Onczay Csaba Kossuth díjas csellóművész,
  • Szenthelyi Judit -a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével kitüntetett zongoraművész,
  • Kiss Gyula Liszt-díjas zongoraművész
  • Homoki Gábor hegedű- és brácsaművész.
  • Az esti koncert karmestere Medveczky Ádám Kossuth díjas karmester.

A maratoni koncertsorozat délben vonós kamaradarabok bemutatásával kezdődött, a nap végén, az esti nagy koncert keretében pedig Mendelssohn: E-moll hegedűversenyét (op.64) adta elő.

Guinness rekord hegedűszóra

A koncert végén a művész köszönetet mondott a közönségnek az 5 koncert sorozaton való szép számú megjelenésekért, a közreműködő művészek áldozatos munkájáért, a kongresszusi központ vezetőségének, hogy helyet adott és minden igényt kielégített a koncertek megrendezésében, legfiatalabb fiának, aki a számítástechnikai hátteret biztosította és természetesen a 25 éves születésnapját ünneplő Magyar Virtuózok Kamarazenekarnak, egy tűzijátékkal díszített tortával. Ígéretet tett, hogy aznap már nem hegedül, de a koncertsorozatokat a nagy érdeklődésre való tekintettel a jövőben is folytatni kívánja amennyiben egészsége engedi, és előre bocsájtotta, hogy Édesapja és szeretett nagyapja is bőven túlélték a 90 évet.

finálé

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Huszonnégy vén

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium

Maulbertsch_freskó_Pápa

(részlet)

A katolikus Írás-magyarázata: Izrael tizenkét törzsének tizenkét képviselőjével, a pátriárkákkal, és a tizenkét apostollal azonosítja, akik követték a Bárányt.

Általános nézet szerint a Huszonnégy Vén mindenképpen az Ó- és Újszövetséget jelképezi.

 

Huszonnégy vén jámbornak királyné asszonya, Mária.  (A Thewrewk-kódex litániájának egyik invokációja)

 

Dante Máriát magasztalva idézi meg őket:

Ilyen ég alatt, ilyen fénypalásttal

 

huszonnégy vén jött, mint olvasva látám,

 

párokba mind, liliomkoronástól.

 

Mind énekeltek: Áldott vagy te Ádám

 

leányi közt és áldott örökössen

 

aki betellhet szépségednek láttán

 

 

A Huszonnégy Vén kultusza a bizánci egyházban keletkezett.

Nyugaton a XII. században, a keresztes háborúk idején tűnik föl.

A középkori néphit valóságos személyként képzelte el őket, mint a Nagy Élőlényt is. Úgy vélték, hogy az Úr a Huszonnégy Vénnel a kántorböjtök csütörtökjein szokott tanácskozni. Ekkor határozták el, hogy a következő negyedévben mi történjék Ádám ivadékaival a földön. Ebből a hiedelemből következett, hogy a vakhitre hajlamos emberek a tiszteletükre szerkesztett misével (missa de XXIV. senioribus) akarták e tisztes aggastyánokat szándékainak megnyerni.

Más vakbuzgó nézet szerint, ha az ember egymásután huszonnégy vasárnap misét végeztet az ő tiszteletükre, akkor megszabadítják bűneinek büntetésétől.

Bár a papság körében is sokan ellenezték, mégis csak a tridenti zsinat hagyta ki a misekönyvből.

 

nov 23, 2013 - Blog, zene,videó    Nincs hozzászólás

KEŐD JÓZSEF születésnapjának évfordulója

A Balaton első gőzhajójának kapitánya

Az első magyar hajógéptani szakíró.

keőd józsef

(Balatonfüred, 1839. nov. 23. – Balatonfüred, 1897. nov. 22.)

Középiskolai tanulmányai után színésznek készült, majd a Duna-gőzhajózási Társulat szolgálatában állott, ahol hajóvezetési és gépészeti ismeretekre tett szert. Megszerezte a hajóskapitányi képesítést és 1879-től 1887-ig a Balaton első gőzhajójának, a „Kisfaludy”-nak volt kapitánya. Jókai Mórral együtt részt vett a Balaton Egylet megalapításában. Az első magyar hajógéptani szakíró, mellesleg kiváló szőlész is volt: a Vízügyi és Hajózási Közlöny, a Zalai Közlöny és a Szőlészeti és Borászati Lap munkatársa.

Az első balatoni gőzhajó, a “Kisfaludy”

furedi gőzös

A XIX. század küszöbét átlépő Magyarországon egyre erőteljesebb gazdasági érdekek követelték a közlekedési viszonyok korszerűsítését. Az 1830-as években a dunai gőzhajózás rohamos fejlődésnek indult, ugyanakkor az országos forgalomból kieső Balaton-vidéken a korábban virágzó hajózás szinte elsorvadt. A hosszirányú közlekedés megszűnt a tavon, csak a fontosabb révátkelő helyek őrizték meg jelentőségüket.

Mikor néhány Balaton-melléki birtokos szorgalmazni kezdte a helyi gőzhajózás megteremtését, Hertelendy Károly Zala megyei alispán Gróf Széchenyi István támogatását kérte a vállalkozáshoz. Széchenyi a “Balatoni Gőzhajózás” című röpiratában számba vette a várható nehézségeket, felhívta a figyelmet a kikötők építésének szükségességére, kitért a hajózásnak az idegenforgalommal, a halászattal, a vízszabályozással, az iparosodással és a munkahelyteremtéssel való összefüggéseire. Felvetette a Balaton és a Duna a Sió-csatorna révén történő összekötésének lehetőségét is. Rendkívül erőteljes szervezőmunkája eredményeként 1845. december 27-én sor került a Balaton Gőzhajózási Társaság alakuló ülésére.

A társaság első hajója, a “Kisfaludy” fa testét az Óbudai Hajógyárban kezdték építeni, 40 LE-s gőzgépét az angliai Penn gyárból hozatták. A hajó egyes részei tengelyen érkeztek Füredre, ahol összeszerelését végezték. A hajót a “legnagyobb magyar” 55. születésnapján, 1846. szeptember 21-én bocsátották vízre.

A rendszeres járatokat 1847 tavaszán indították be, ugyanakkor elkészült a teherszállítás céljára építtetett két uszály, a “Füred” és a “Keszthely” is. A balatoni gőzhajózás eszméje tervből valósággá vált, de a távlati cél eléréséhez, a Balaton-vidék “életre ébresztéséhez” még hosszú és küzdelmes út vezetett.

 

 

 

nov 23, 2013 - zene,videó    Nincs hozzászólás

Sötétbe zárt szépség

Ady Endre születésnapjának évfordulója

Ady

(Érmindszent, 1877. november 22. – Bp., 1919. január 27.)

Költő, publicista

Származását, életét maga is legendákkal övezte.

1888-tól a nagykárolyi piarista gimnáziumban, majd a zilahi református kollégiumban tanult.

 1896. március 22-én jelentette meg első versét a helyi Szilágy című lapban, ekkor érettségizett Zilahon, majd a debreceni református jogakadémia hallgatója lett, helyi lapok, köztük a függetlenségi Debreczen újságírója.

1900-ban a nagyváradi Szabadsághoz szerződött.

1901-től a radikális Nagyváradi Napló munkatársa, idővel társszerkesztője.

1903 kora őszén megismerkedett Diósy Ödönné Brüll Adéllal, szerelmes verseinek Lédájával.

1904-ben Budapestre, onnan Léda biztatására Párizsba utazott. Megismerkedett a nyugat-európai modern művészeti és politikai élettel. Több magyar lap tudósítója volt. Ebben az évben megállapították vérbaját.

 1905-től a Budapesti Napló szerkesztőségében dolgozott. Később fölváltva élt Budapesten, Párizsban és Érmindszenten.

1908-ban barátságot kötött a mecénás Hatvany Lajossal; az induló Nyugat-mozgalom, Nagyváradon pedig A Holnap Társaság és antológiája vezéregyénisége volt. A Nyugat, a Népszava, a Pesti Napló, a Világ munkatársa, pesti és vidéki fölolvasó estek ünnepelt szereplője. Kapcsolatba került a Galilei-körrel.

 1911-től levelezett Boncza Bertával, Csinszkával, majd 1915-ben házasságot kötöttek. A világháború első éveiben Csucsán éltek. Háborúellenes cikkei miatt politikai támadások kereszttüzébe került.

1916–17-ben gyógyüdülőkben élt.

Utolsó nyilvános szereplése 1918. december 1-jén a Vörösmarty Akadémia alakuló ülésén volt; elnökké választották, de beszédét Hatvany Lajosnak kellett fölolvasnia.

Ady Endre líratörténetünk nagy egyénisége, korszakos költő, a maga nemében utánozhatatlan. Költészete majd minden európai és keleti nyelven megismerhető, bár ritkán egyenrangú fordításban. Mind eszmei, mind esztétikai forradalma évtizedeken át hangos viták élesztője volt, művészetének egyoldalú kisajátítására számos ideológiai és politikai irányzat tett eredménytelen kísérletet. (Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség )

 

Pilinszky János: Vallomás Adyról

(részlet)

 Ady és a modernitás? Számomra – mindennek ellenére – döntően és végérvényesen Ady a legjelentősebb modern magyar költő. Mint Baudelaire a franciáknál, ő az, aki Atlasz módjára megfordította hátán a régi világot, mondhatnám úgy is, a régi magyar világot. Ilyen tettre csak szuverén óriás vállalkozhatott. Hogy mások Európa modernebb törekvéseit közvetítették volna? Mit számít? Ady egy irodalomtörténeti pillanatban a glóbus ránk eső pontján magára vette és meg is fordította a világot. A többi irodalom. És többnyire csak irodalom már.

 

Oldalak:«1234567»