Böngészés "Versek,idézetek"

November 21 Csütörtök/Olivér és Úz napja

 Szűz Mária bemutatása

szűz maria

 Egyházi nevén praesentatio Beatae Mariae Virginis, előbb a keleti, majd a nyugati egyháznak ünnepe. A Pray-kódex már 1200 táján ünnepli, tehát hazánk már az Árpád-korban befogadta Bizáncból. A latinoknál csak 1371 táján tűnt föl, majd V. Sixtus megerősítette (1585). Az ünnep ihletője nem az evangélium, hanem az apostolokig visszanyúló hagyomány.

 

Mennyországnak királynéja…

Mennyországnak királynéja,

 

irgalmasságnak szent anyja.

 

Tengernek ezer csillaga,

 

üdvözlégy szép szűz Mária.

 

Légy segítője népednek,

 

az elveszett bűnösöknek.

 

Kísérője istenednek,

 

anyja lettél teremtődnek.

 

Halleluja

 

Áldott reggelt!  

 

A gyermekek jogának világnapja

 

 öreg-gyerek kéz

1954-ben ajánlotta először ezt a napot az ENSZ közgyűlése a gyermekek jogának világnapja megünneplésére. 1959-ben ezen a napon fogadták el „A gyermeki jogok nyilatkozatát”, majd 1989-ben „A gyermekek jogainak konvencióját”.(Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség)

 

Egy élet a kezedben

 

Ha a gyerekek kritizálva élnek,

Megtanulnak megbélyegezettnek lenni.

Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek,

Megtanulnak veszekedni.

Ha a gyerekek kicsúfolva élnek,

Megtanulnak szégyenlősnek lenni.

Ha a gyerekek megszégyenítve élnek,

Megtanulják bűnösnek érezni magukat.

Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek,

Megtanulnak türelmesnek lenni.

Ha a gyerekek bátorítva élnek,

Megtanulnak bízni.

Ha a gyerekek dicsérve élnek,

Megtanulják megbecsülve érezni magukat.

Ha a gyerekek méltányosságban élnek,

Megtanulják az igazságosságot.

Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat,

Megtanulnak hittel élni.

Ha a gyerekek megerősítve élnek,

Megtanulják magukat szeretni.

Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek,

Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban.

                                                                                                                                                              (Dorothy Law Holt)

November 20 Szerda/Jolán napja

Szabó Lőrinc Mozart hallgatása közben

(részlet)

zenenap2 

és felsóhajtok: gyógyíts meg, Zene,

te, Mindenségé, édes üteme

a fájdalomnak, Varázsfuvola,

varázsjáték, te, tündér mámora

hitnek, reménynek: árnycsík a falon

a nagy fényben, s a szívben nyugalom

 

Ifjú zenebarátok világnapja

Az Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szövetsége 1968 tavaszán Lisszabonban tartott kongresszusának határozata alapján november 20-án ünneplik az ifjú zenebarátok napját.(Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség)

 

Zsófi lányom tavaly év végi vizsgadarabja

Ma telihold!

Gárdonyi Géza: Ének a holdhoz…

Beautiful Night Sky

 

Köszöntlek, halvány szép fehér királynő,

köszöntelek, szelíd nyájas holdvilágom!

Tiéd a föld, a rét, a tó, az erdő,

tiéd az árny, a csöndesség, az álom.

Mikor az égnek kéklő magasságán

leomlik finom, ezüst fátyolod,

tündöklő kedves isten-arcod látván,

a mindenségnek szíve földobog.

Új fényre lángol a csillag az égen.

A fák egymásnak súgják a neved.

S a vadgalamb az erdő kebelében

hozzád a ringó lombról fölnevet.

A mezők, az erdők milliárd virága

feléd fordítja illatos fejét:

a gyönyörben, hogy lát, reszket a nyárfa,

s a nádak ezre meghajlong feléd.

A tó néked tükröt tart remegve,

s te leemelve aranykoronád,

kibontod – reá jósággal nevetve -,

sugárzó hajad lengő sátorát.

A fűz a parton rádmélázva áll.

A sás térdelve hajlik le eléd.

A fülemüle hársfa-lombra száll,

s elkezdi hozzád édes énekét.

Mi szép is vagy te! Mindenki szeret,

mindenki csupán mosolyogni lát.

Békeangyalként jársz a föld felett,

fehér királynő, kedves holdvilág!

Én is szeretlek! Miért? Nem tudom én!

Boldog félálom mámorával nézlek,

az én szívem is tükröd, Égi Fény!

Te kedves jóság! te tiszta igézet!

…Mikor belépsz felhő-palotádba,

az éj beborul: minden bús, setét.

A mezők, erdők millió virága

a fűbe hajtja harmatos fejét.

Csokonai Vitéz Mihály születésnapjának évfordulója

Csokonai

(Debrecen 1773 november 17. – Debrecen, 1805.január 28.)

költő.

Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tartják számon. Tanárai a jövő tudósaként emlegették,”poeta doctusnak” és „poeta natusnak” is nevezték. A 18.  és a 19.század fordulójának magyarországi viszonyai közepette lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkozását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. Bár jelentőségét éppen e körülmények miatt Európa nem ismerte föl, a magyar irodalomban rövidesen elfoglalta méltó helyét.

Csokonai Vitéz Mihály:  A reményhez

Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.

Kertem nárcisokkal
Végig űltetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
Lilla szívét kértem;
S megadá az ég.

Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Óh! csak Lillát hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.

Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!

A költő életrajza

 

 

A tolerancia nemzetközi napja

tolerancia

Az UNESCO kezdeményezésére 1995 a tolerancia éve volt, amikor nagyszabású nemzetközi kampányt szerveztek a tolerancia és az erőszakmentesség jegyében. A tolerancia nemzetközi napja ebből az eseményből nőtt ki mint évenkénti alkalom arra, hogy a toleranciára felhívjuk a figyelmet az oktatásban, társadalmi színtereken vagy a politikában, illetve megvitassuk ennek helyi vagy globális problémáit.  (Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség)

Reményik Sándor:

Ne ítélj

Istenem, add, hogy ne ítéljek –
Mit tudom én, honnan ered,
Micsoda mélységből a vétek,
Az enyém és a másoké,
Az egyesé, a népeké.
Istenem, add, hogy ne ítéljek.

Istenem, add, hogy ne bíráljak:
Erényt, hibát és tévedést
Egy óriás összhangnak lássak –
A dolgok olyan bonyolultak
És végül mégis mindenek
Elhalkulnak és kisimulnak
És lábaidhoz együtt hullnak.
Mi olyan együgyűn ítélünk
S a dolgok olyan bonyolultak.

Istenem, add, hogy minél halkabb legyek –
Versben, s mindennapi beszédben
Csak a szükségeset beszéljem.
De akkor szómban súly legyen s erő
S mégis egyre inkább simogatás:
Ezer kardos szónál többet tevő.
S végül ne legyek más, mint egy szelíd igen vagy nem,

De egyre inkább csak igen.
Mindenre ámen és igen.
Szelíd lepke, mely a szívek kelyhére ül.
Ámen. Igen. És a gonosztól van
Minden azonfelül.

 

Áprily Lajos

Őszi monológ

varjak.2

Hallod? – Megint az ősi jaj:

a páncélfényű őszi varjak:

a nyár tüzéből perje-raj,

amit az őszi szél kavargat.

 

Látod: ha most elomlanál

borzongató magányu réten,

s kísérgetőd, a gyors halál,

befogná kék szemed sötéten,

 

itt pásztor nem találna rád,

míg hó után a sás kisarjad,

csak a fekete szerenád,

a páncélfényű őszi varjak.

 

„Milyen fehér!” – „Milyen fehér!”

rikácsolnák nagyélü csőrrel.

„Enyém a szív!” – „Enyém a vér!”

s lecsapnának nagyívü körrel.

 

Kutatgatnák berzenkedőn,

hol áll a véred régi vedre,

s szállnának érte vad mezőn

páncélos, szárnyas ütközetre.

 

S ha lent eldőlt az ütközet,

felcsapnának széltől kavarva,

s száguldva vinnék holt szived

a villámtalan zivatarba!