Energiában gazdag napot!

A TEA

A Camellia sinensis rügyeiből készített főzet, régóta kedvelt itala az emberiségnek. A gyógynövények, gyümölcsök forrázatát teának nevezzük.
A legenda szerint történt egyszer, úgy Kr.e. 2737-ben, hogy a tudós Shen Nung kínai császár kertjében, amikor a császár ivóvizét forralták hirtelen feltámadt a szél, s az üstbe egy közeli teacserjéről néhány levél hullott. A víz kellemes illatú volt, s különleges ízt nyert, ami csodálattal töltötte el a bölcs uralkodót. A különleges ital gyorsan népszerűvé vált Kína egész területén.

Egy másik legenda szerint 1. sz. 500 körül a buddhista Zen iskola alapítója, meditációja közben, akarata ellenére álomba szenderült. Hogy ez többé ne fordulhasson elő, szemhéjait lemetszette és a földre vetette, amik aztán gyökeret vertek és teacserjékké cseperedtek. Ekkor megevett néhány levelet, amitől egy szempillantás alatt tűz és erő öntötte el, így folytathatta szent meditációját.                                                                                                                                  A Kaiyuan éveiben (713-741) üzletek árulták a forralt vízzel felöntött teát. Az arra járó vándorok, szerzetesek aprópénzt dobtak az asztalra és egy csésze teát kaptak.                                                                                                                                          770-től kezdve császári teakerteket jelöltek ki a Guzhu hegységben, ahol bizonyos teákból a teljes termést az udvarnak kellett felajánlani. Az udvarba jutó ún. hódolati teát aztán diplomáciai és ajándékozási célra tartották fenn.

 A tea valamikor az uralkodók itala volt, de idővel meghonosodott, s egyre nagyobb szerepet játszott a magánházaknál is. Gyors és széleskörű elterjedésének egyszerű oka, hogy Kína több tartományában nagyon rossz volt az ivóvíz, ezért forrázva, teával tették élvezhetővé.  Sen no Rikyu, minden idők legnagyobb teamestere szerint a teaszertartás az ún. wabi és sabi esztétikai elven alapul. A “wabi” a reménytelenség, egyedüllét, elveszettség érzését jelenti, mely a “tea útján” belső nyugalom megtalálásában oldódik fel. A “sabi” jelentése: magányos, csendes, patináns. Mindezek megvalósulnak a szertartás folyamán, mely korok szerint kisebb változásokon ment át, de lényege változatlan maradt. A teát nem illett egyszerre felhajtani. Három lassú kortyot írt elő a szertartás. A teaházak a társas érintkezés színtereivé váltak. A tea élvezete a mindennapi életből való kikapcsolódás, békés elmélyülés és könnyed társalgás, filozofálgatás esztétikai élményével párosult.

A teát Európában megelőzte a híre. Amikor Londonban megjelent, több mint kétezer kávéház működött, s mivel folyamatosan és egyre nagyobb mennyiségben érkezett, a konzervatív Anglia meglepetésszerű gyorsasággal tért át a kávéfogyasztásról a teára. A teázás szokása gyorsan beépült mindennapi életükbe, és a 18. századra szinte mindegyik kávéház átalakult teaházzá. Az angolok ismertették meg a teát Amerikával 1704-ben. A kereskedelem fellendítésére amerikai tartományaikban a behozatali vámokat megszüntették. Egyedül a teát nem részesítették ilyen kedvezményben, hogy azt kizárólag tőlük vásárolják. A magas teavámok elleni tiltakozásul 1773. december 16-án, amikor Bostonba megérkezett a teaszállítmány, szürkületkor indiánnak öltözött helyi lakosok megtámadták a hajót és az egész rakományt, mintegy 342 láda teát, a tengerbe dobták. Ez a “bostoni teadélutánnak” nevezett esemény indította el a függetlenségi háborút, mely az Amerikai Egyesült Államok megalakulásával végződött.

„Great Tea Race” – A teaklipperek versenye: Kína és London között az1860-as évektől aSzuezi csatorna megnyitásáig klipperekkel szállították a teát. A klipperek az akkoriban épített leggyorsabbvitorláshajók voltak. A nagy teaverseny igazi társadalmi esemény volt aviktoriánus Londonban, fogadásokat kötöttek a leggyorsabb hajóra.

London  a 19. században a világ legnagyobb teaívó országa volt, s a tea világkereskedelmi központjává vált. A 19. század második felében a britek hatalmas teakereslete nagy kereskedelmi hiányt okozott Kínának, ezért a Brit Birodalom a meghódított Indiában beindította saját teafeldolgozását. Így a teapiacon vetélytárs jelent meg, az indiai tea, ami pikánsabb ízű volt, főzete a magasabb koffeintartalom miatt erősebb. Ez megpecsételte a kínai tea sorsát.

A tea több, mint egy csésze forró ital. Rendszeres fogyasztása, akár egyszeri, akár ünnepélyes vagy szertartásos  pillanat, hatással van gondolkodásmódunkra, kedélyünkre,  elűzi a rossz gondolatokat, szó szerint  megtisztít.

Hatóanyagai többek között:

• polifenolok: katechinek, flavonolok
• ásványi anyagok (alumínium és réz)
• vitaminok (C, B2, D, K)
• illóanyagok
• koffein (amit korábban teinnek hívtak),
•  kis mennyiségben teobromin és teofillin

Élettani hatásai

A zöld teának sokféle kedvező élettani hatást tulajdonítanak. Ezek némelyike már tudományosan is bizonyított, más hatásokat hosszú múltra visszatekintő tapasztalati tények igazolják. Ezen felül fontos tény, hogy fogyasztásának nincs ismert kedvezőtlen hatása.

• jelentősen csökkenti a karcinogének hatását a szervezetben, így csökkenti a szív és érrendszeri megbetegedések lehetőségét, rákellenes, visszaszorítja a fertőzésekre való hajlamot, távol tartja a meghűlést, a felfázást és az influenzát. A katekhin napozókrémbe vagy testápolóba keverve megakadályozza bizonyos bőrrák fajták kialakulását.
•  nagy mennyiségben tartalmaz vitaminokat,  C-vitamint a citromhoz hasonló mennyiségben,   B-vitamin féléket  igen magas arányban, antioxidánsokat és ásványi sókat. Napi 1 liter  zöld tea fedezi a szervezet B-vitamin szükségletének 10%-át, a magnézium 5%-át, a kálium 25%-át, a mangán 45%-át.  Számottevő a természetes fluorid tartalma is.
• Vizelethajtó, aminek méregtelenítő tulajdonságait köszönheti
• Éberségnövelő, lecsökkenti az alvásszükségletet, kondícióban tartja az elmét
• Látásjavító, megőrzi a szemgolyó nedvességtartalmát és fiatalságát
• Kiválóan normalizálja az emésztést, rendezi a bélműködést
• Kedvezően befolyásolja a magas vérnyomást, a koleszterin anyagcserét, ennek köszönheti infarktusellenes hatását, és ezért jó az agyvérzés és az érelmeszesedés megelőzésére.
• vese-, epe-, és a különböző hólyagkövek kialakulását gátolja
• stresszoldó és anyagcsere normalizáló hatását az orvosi egyetemeken is tanítják.
• rendszeres fogyasztása véd az általános allergiák ellen, megelőzi a fogszuvasodást, és igen erőteljes ráncoldó és öregedés gátló. Fiatal korban – hormonnormalizáló hatása miatt – megelőzi a pattanások kialakulását.
• Zsíroldó hatását francia klinikai vizsgálatok igazolták. 

A színek hatása szervezetünkre

A természet csodálatos színei, különösen ilyenkor ősszel, amikor legszebb pompájukban tündökölnek, hatással vannak életenergiáink egyensúlyára. A nap melengető sugarai növelik a boldogság- érzetünket, a fák és bokrok zöld lombjai nyugtatják, harmonizálják lelkünket, a kék égre tekintve mélységes béke járja át testünket, ha szivárványt látunk a teljesség érzése fog el, a fehér felhők látványa  a tisztaságot, a tarka virágoké  a vidámságot, az élet sokszínűségét jelképezi. A látás, a színek érzékelése a szem által, az idegeken át az agyba küld információt, ezt az agy, mint színinformációt felfogja, és a test és lélek gyógyításában fel is használja. A színek különböző hangulatokat váltanak ki belőlünk. Egyes színek pozitívan hatnak fáradékonyság, stressz, depresszió, feszültség esetén, feltöltetnek minket energiával. A színek gyógyító hatása kutatók által is bizonyított tény.

„A prizma a rajta áthatoló napsugarakat hét különböző színre bontja fel. Így születik a szivárvány is.  Az elme sem más, mint egy prizma”. ( Osho)

Mit tegyünk az őszi rossz hangulat ellen? 

Derűs reggelt mindenkinek!

A kávé illata, a kávézás hangulata, inspirálóan hat érzékeinkre. Maga a kávézás kifinomult művészet, felemelő élmény, nélkülözhetetlen élvezete egy borús reggelnek, egy sikeres üzletkötésnek, egy baráti beszélgetésnek, vagy egy nehéz nap levezetésének. Lehetőséget teremt megélni a pillanatokat.          A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik, de annyi bizonyos, hogy a kávét először a 15. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára.                                                                                                                                A kávé hatóanyaga a koffein  növeli a vérnyomást, megszünteti az álmosságot, javítja a hangulatot, gyorsítja a gondolkodást.  Valójában nem tart „ébren” a koffein, az idegrendszerben kifejtett hatása nem a fáradságot szünteti meg, hanem mesterségesen előállít egy olyan állapotot a fáradt szervezetnek, amit az ember élénkségnek, energikusságnak érzékel és így még órákat képes éber állapotban tölteni.

Egy csésze kávé

Csészényi boldogság serkentő illata átlebeg fölöttünk,
Buja bájjal körbetáncol, szelíden megbújik közöttünk.
Fekete selyem köntösébe burkolózva forró táncra perdül,
Isteni aromájától lelkünk húrján egy lágy szimfónia zendül.
Ajkamon egy tarka csésze, illatos nedűből hörpintek lassan,
Éterien puha érzés, mint a fáradt testnek a gyógyító balzsam.
Mézédes, omlós sütemény a párja eme izgalmas fekete nedűnek,
Lélekgyógyító e rítus, átadom magam ennek a nyugtató derűnek.

(Horváth Piroska)

Kellemes kávézást:  videó