Böngészés "Tudatos életmód"

Március 20 Csütörtök/Klaudia és Csilla napja

“A melatonin csodája”
-Régi hormon új szerepben?-

 

„Az év 8760 órájából közel 3000-et töltünk el alvással”
(Leutner)

Az út kezdete…

örök fiatalság.keretes

A régmúlt időkben az emberek századokon át hitték, remélték, hogy valamelyik alkimistának sikerül megtalálnia az “örök ifjúság elixírjét és az örök fiatalsággal is megajándékozzák az emberiséget”…
A kutatókat abban a korban is sokat foglalkoztatta az élet (abszolút időtartamának) és ezen belül a fiatalság-fiatalosság meghosszabbításának problémája. Ez szorosan kapcsolódott az akkoriban születő endokrinológiához…, hiszen az ember örök vágya, örök célja volt az örök fiatalság, az állandó egészség s a magas életkor. E célokat – részben – az állandóan fejlődő tudomány eredményesen szolgálta: míg kétezer évvel ezelőtt a várható átlagos életkor 22 év volt; az a 30 éves háború idején (1618-48) már 31 évre nőtt, s napjainkban a 70 évet is meghaladja.

Az örök fiatalság titkának kutatása a “megfiatalítás”, sajnos mégis kevés sikerrel járt. A régebbi századokban megfoghatatlan, ismeretlen alapokon nyugvó kutatásokat sokkal inkább a babona, a szélhámosság, mint a tudomány fémjelezte.
A fordulat, pontosabban a realitás lehetősége akkor jött el, amikor az öregséggel foglalkozó tudomány, a geriatria (vagy gerontológia) kb. 100 évvel ezelőtt kialakult.

A „kezdet” időpontját pontosan ismerjük: 1889. május 31. Ezen a napon tartotta Párizsban a Francia Biológiai Társaság soron következő tudományos ülését. Az előadó a 72 éves ismert, s köztiszteletben álló Brown-Secard professzor volt…
A fiatalító eljárásokban az első számottevő eredmények az osztrák Steinach és az orosz Voronoff nevéhez fűződtek. Steinach valóban ért el bizonyos sikereket, de kísérlete nem vált általánosan elterjedtté, sőt nemsokára el is felejtették.  Hasonló sorsra jutottak Voronoff kísérletei is. Néhány esetben neki is sikerült ideig-óriáig tartó „megfiatalodást” elérnie, de az eredmény a legjobb esetben is csak átmeneti volt…

Évtizedekig – látszólag – nem történt semmi. A kutatások folytak, születtek is eredmények (elsősorban a gondolkodást-emlékezést javító gyógyszerek előállításának területén), de az „ifjúság kútja” csak nem készült el…

 

Biológiai életkorunk és a melatonin

brain_diagram2-2

Az új utakon járó törekvéseket már a gerontológiai kutatások határozták meg: nem fiatallá akartak valakit varázsolni, hanem a szervezet megöregedését akarták meggátolni. Nem „fiatalító csodaszert” kerestek, hanem az öregedés biológiai, kórtani és fizikai okait kutatják.
Ennek egyik, de sokat ígérő útjának a melatonin hormon kutatása bizonyult.

Mi hát a melatonin, s milyen feladatot lát el életünkben?

A harmadik agykamra mögött elhelyezkedő corpus pinealie jelentőségére, melyet három évszázada Descartes még a lélek székhelyének tekintett, először 1899-ben figyeltek fel: a kórosan korai nemi érést mutatóknál a pinealis régióban mindig találtak daganatos elváltozást. Az is kiderült, hogy a kor előrehaladtával csökken a mirigy hormontermelése, s ekkor indul meg az ivarmirigyek fejlődése, s alakulnak ki a másodlagos nemi jellegek.
A sok ígéretes irányban történő és kellő számú betegen végzendő klinikai vizsgálatok számos élettani területen bizonyult hatékonynak.

Így:

  • – javítja a szív-keringési rendszer munkáját;
  •  – egyes rosszindulatú daganatos betegségek kezelésében megfigyeltek adjuváns hatást;
  •  – fokozza (serkenti) a szervezet immun-védekezését;
  • – szabályozza az élettani alvásfolyamatokat;
  •  – megkönnyíti az időzónák átlépését, illetve a több műszakos munkavégzésből adódó zavarokat;
  • – növeli a szexuális cselekvőképesség gyakoriságát és minőségét;
  • – tüneti szerként mérsékli-lassítja az Alzheimer-kór lefolyását;
  • – véd az O2 szabadgyökök sejtkárosító hatása ellen.

 
Ez az utóbbi három hatás vezette az egyes kutatókat azokhoz a megállapításokhoz, hogy a melatonin segítségével a „fiatalság” a kronológiai életkortól függetlenül fenntartható. Véleményüket az a megfigyelés is erősítette, hogy a kor előrehaladtával jelentősen csökkent a kísérleti állatokban a melatonin szintje.
A gerontológusok az öregedés folyamatában nagy szerepet tulajdonítanak annak, hogy az öregedő szervezet mind kevésbé képes az O2 szabad gyökök sejtkárosító hatását kivédeni (növekszik az oxidatív stressz).

 

Alvás és álom…

-alvas-

Kicsit részletesebben kell foglalkoznunk a melatonin és az alvás kapcsolatával.
A legősibb alvás-álomtan azt tartotta, hogy a lélek nemcsak a halál beálltakor, hanem az alvás idején is elhagyja a testet, s valahol a végtelenben bolyong. Bolyongása során találkozik más lelkekkel, beszélget velük – ez az álom. Ha a lélek nem talál vissza a testbe, akkor a test beteg lesz, majd meghal…
Azóta sokat változott a világ, s benne tudásunk…

Az élettani „alvás”-nak négy stádiumát különböztetjük meg, közülük

  • az első a „felületes”,
  • második a „könnyű”,
  • harmadik és negyedik pedig a „mély” alvás stádiuma.

A szervezet teljes regenerálódása a mélyalvási szakaszok alatt következik be, s sokkal inkább az adott szakaszok „mélységétől”, mint „időtartamától” függ, jóllehet, a – legalább – napi 5 órai alvásra a szervezetnek feltétlenül szüksége van.
Statisztikai adatok szerint a betegek mintegy 40-50%-a alvási zavarokkal fordul orvosához.
Arról panaszkodik, hogy:

  • – nehezen alszik el,
  • – nem alussza át az éjszakát,
  • – fáradtan, ingerlékenyen ébred, vagy
  • – az alvás minőségének romlását észleli (felületesen alszik, minden ki neszre felriad).

Az okok között találtunk:

  • – organikus (szervi) elváltozásokat (pl. szív-keringési problémák, pajzsmirigy megbetegedések, akut vagy krónikus fájdalom, vesebetegségek, stb.),
  • – gyógyszer-mellékhatásokat (pl. coffein, hormonok, antiasthamatikumok),
  • – pszichés okokat (pl. pszichiátriai megbetegedések), s csak ha ezek kizárhatók, akkor beszélünk
  • – primer álmatlanságról (nincs kimutatható ok).

Fiatalabb korban az alvászavarok hátterében többnyire nem szervi okok, hanem külső tényezők (pl. tartós izgatottság, túlzott kávéfogyasztás, mértéktelen dohányzás, drogfogyasztás) állnak.
Idősebb korban az alvászavar oka gyakran betegség (szívelégtelenség, magas vérnyomás, asthma bronchiale, ízületi betegségek, krónikus fájdalom, nyombélfekély, stb.)

Az első teendő a beteg kivizsgálása, s az alapbetegség kezelése. Ha ez megoldott, akkor ezeknek a betegeknek csak rövid ideig lesz szükségük altatóra.

Az esetek többségében azonban nem altató-szerre (s azok minden mellékhatására) van szükség, hanem a kor, illetve a korral járó élettani, életmód változások következtében megzavart fiziológiás alvás-szabályozás rendezésére.

Ez természetesen nem érhető el egy „tabletta” bevételével, hanem csak egy megfelelően hatékony, de kóros mellékhatásokat nem okozó gyógyszer kúraszerű alkalmazásával.

 

Biológiai óránk és a jet lag jelenség

biológiai óra

Számos életfolyamatunk, biológiai óránk cirkadián ritmusa szerint zajlik. Pl. a fájdalommal szembeni érzékenység reggelente sokkal magasabb, mint a délutáni órákban, vagy a testhőmérséklet változás napi ingadozása akár a 1,5C-t is elérheti (testünk hőmérséklete a kora délutáni órákban a legmagasabb), de mint arról egy 1997-ben tartott osztrák továbbképző szemináriumon is beszámoltak, a cirkadián ritmus érvényesül az egyes alvási stádiumok váltakozásaiban is.

 

De mi is az a biológiai óra?

 

Kb. 100 éve írta le Claude Bernard a homeosztázis elvét. Ez megköveteli, hogy a szervek, szervrendszerek működésében bizonyos fluktuáció érvényesüljön.
Ezekben a fluktuációkban pontosan megtaláljuk a természet ritmusát, amely szinkronban van a nappal és az éjszaka változásaival, a holdnak a naphoz viszonyított helyzetével (ár-apály) és az évszakok változásaival. Ezek azok a ritmusok, amelyeket biológiai ritmusoknak nevezünk.

Az alapvető biológiai ritmusok a szervezetben magában keletkeznek; ezek az endogen ritmusok.

Az emberi biológiai ritmusok kutatásának középpontjában kezdettől fogva belső-elválasztású rendszer állott.
A ritmusok megjelennek az újszülött korban, a felnőttkorban állandósulnak, majd az öregkorban ismét csökkennek.

A biológiai óra agyi központjának közvetlen idegi összeköttetése van a retinával (a szem ideg-hártyájával), így azonnali információkat kap a külvilág fényviszonyairól. De összeköttetésben áll a szintén cirkadián ritmusban működő tobozmiriggyel is. Ha sok fényt kap – tehát ha az élettani körülmények között – „nappal” van, a melatonin termelés, s így annak szintje a vérben lényegesen alacsonyabb, mint „sötétben”, azaz éjszaka. A melatonin termelődés, illetve koncentrációjának „csúcsa” hajnali 4 óra körül van.

 

Melatonin és az alvás

jet lag órák

Az alvás-ébrenléti zavar újabb, korukban megjelent formája, a jet lag jelenség.

A repülőgéppel utazóknál, akik rövid idő alatt több időzónát lépnek át, alvás és közérzetzavar jelentkezik. Hasonló a helyzet a több műszakban dolgozóknál is, de erre nem mindenki gondol. Hiszen a „divatos” és „előkelő” jet lag bűvöletében élünk.
Az időzónákon történő gyors átlépéseket – különösen, ha a világ másik végébe repül Európából (de fordítva is), pl. Budapestről Bangkokba, vagy Londonból Oaklandbe, rosszul viseli el a szervezet. Nemcsak a melatonin képződés (és hatás) ritmusa, de más cirkadián ritmusok is zavart szenvednek. Így – átmenetileg – belső deszinkronizáció alakul ki.
Amíg szervezete belső órája nem alkalmazkodik a megváltozott külső időhöz, addig az utas fáradt, álmos, akkor aludna, mikor ébren kellene lennie, s nem tud elaludni, mikor eljön az alvás ideje…
A nyugat felé repülést jobban tolerálja a szervezet, mint a kelet felé történőt, mert nyugat felé a biológiai órával megegyező, kelet felé pedig ellenkező irányba megyünk.

Az alvászavarok (tüneti) kezelésére szolgáló – sui generis – altatók hatásmechanizmusuk szerint lehetnek nyugtató-altatók, ezek az „éberséget” (a vigilanciát) csökkentik, így váltják ki az alvást, vagy élettani alvás-szabályozók, amelyek közvetlenül erősítik az alvás természetes hatásmechanizmusát.

A test-azonos, tehát az emberi szervezetben is képződő altató hatású vegyületektől sokat vártak; elsősorban azt, hogy könnyen alkalmazhatók lesznek, s nem lesz mellékhatásuk.
Ezekre először egy francia kutató figyelt fel: „fáradt” kutyák gerincvelő folyadékát (liquorát) más kutyákba fecskendezte, azok elaludtak.
Így indultak meg a széleskörű kutatások, amelyek során előállítottak kémiai úton három, önálló altató, alvás-szabályozó hatással bíró vegyületet.

Az egyik volt az 1-triptophan; csak igen enyhe alvászavarban volt hatékony.
Nagyobb reményeket fűztek egy aminosavból álló fehérjéhez, amelyet DSIP-nek (delta alvást kiváltó proteinek) neveztek el. Fehérje lévén, csak injekcióban adva volt hatásos, mert szájon át adva az emésztő-nedvek hamarabb bontották el, mintsem altató hatását kifejthette volna.
A csoport legígéretesebb tagjának a melatonin bizonyult, s az is kitűnt, hogy más irányú, az élet minőségét kedvezően befolyásoló hatásai is vannak!

Eredetük szerint a növényi eredetűek, ezek enyhe, főképpen ideges eredetű alvászavar eseteiben jelenthetnek segítséget.
Új és más utat jelent tehát a melatonin, mely – még egyszer hangsúlyozzuk – nem „altató-szer”, hanem az élettani alvás szabályozója, s nem „gyógyszer”, hanem az emberi szervezetben képződő hormon!

Az eddig publikált irodalmi adatok közül a tudományos vizsgálatokat az alábbi területeken tekinthetjük lezártnak:
az alvászavarok területe, a jet lag jelenség ellensúlyozása és a többműszakos munkavégzéshez való alkalmazkodás megkönnyítése. Abban azonban egységes az irodalom állásfoglalása, hogy a többi, fentebb említett indikációs területeken is sokat ígérő gyógyszernek tűnik.

Az irodalmi adatok kiemelik, hogy sem a farmakológiai vizsgálatok során, sem a klinikai gyakorlatban sem figyeltek meg mindeddig semmiféle számottevő kóros mellékhatást.
S a perspektíva? Feleljen rá az amerikai Newsweek hetilap cikkírója: „Egy biztosan jó éjszaka – és talán 137 éves életkor…”

Dr. Nagy Gábor

 kandidátus

 B05524403

 

Március 19 Szerda/ Bánk, József és Botond napja

Mi a melatonin?

 

A melatonin egy természetes hormon, a tobozmirigy (epifízis) termeli, minden élő szervezetben megtalálható. Egy “intelligens” molekula, funkciója összetett, szelektív módon, vagyis csak akkor és ott működik, ahol szükség van rá. Közvetlenül az alvásra hat, biztonságos módon szabályozza az ébrenléti és alvási ciklusainkat. Olyan anyag, amelynek semmiféle ellenjavallata, sem mellékhatása nincs.

_melatoninfunctions

A tudósok széleskörű vizsgálatokra alapozva fedezték fel, hogy ez a hormon jótékony hatást gyakorol mindenre:

  • javítja az immunrendszer hatékonyságát, növeli a természetes védekezést, és megóv a betegségektől általában (influenza, megfázás, stb.),
  • kulcsfontosságú szerepet játszik számos anyagcsere-működésben így az antioxidáns- és idegi védelemben, a gyulladáscsökkentésben
  • elengedhetetlen az optimális energiaszint, az izmok regenerálódása és az általános egészségi állapot szempontjából
  • hatásos a halmozott fejfájásrohamok ellen, valamint csökkenti a szemekben jelentkező nyomást egészséges emberek esetében
  • védelmet nyújt a szívbetegségtől kezdve a cukorbetegségen át a csontok egészségéig és az elhízásig, különösen pedig az öregedés jellegzetes megbetegedéseivel szemben, mint a rák, szív- és érrendszeri betegségek, autoimmun betegségek
  • erős antioxidáns. Míg a legtöbb antioxidáns a sejtek egy-egy speciális területét veszik célba, a melatonin a sejtek teljes területén képes mozogni, széleskörű védelmet nyújtva sejtjeink egészségi állapotában úgy, hogy a sejtmembránon könnyedén átjutva védi azokat a szabadgyökök támadásai ellen. Mi több, a melatonin speciális védelmet nyújt a sejtmagban található DNS számára, ami azért fontos, mivel a sejtmag teszi lehetővé a sejt számára, hogy regenerálja saját magát.
  • hatékony az agysejtekben zajló oxidációs folyamatok ellen is, ezért néhány tudós azt feltételezi, hogy segíthet lelassítani az öregedés hatásait, valamint genetikai állományunkat is megóvhatja, és megvédhet bennünket az öregedéssel összefüggő betegségekkel szemben

 melatonin-sleeping-aid

Összefoglalva tehát:

A melatonin közvetlenül a tobozmirigyre hat, fenntartja ennek hatékonyságát, és megóvja az öregedéstől. A tobozmirigy egy apró szerv, az agyalapnál helyezkedik el, amely egy komplex csatlakozó hálózaton át a neuroendokrin-hormonális és idegrendszerhez kapcsolódik.

 

Bizonyossággal állíthatjuk, hogy a tobozmirigy (epifízis) a kulcs az öregedés megértéséhez, hiszen ez vezérli születésünktől halálunkig a hormonszintek mindennapi változásait (cirkadián ciklus), ezek pedig szervezetünk minden funkcióját szabályozzák.

 

 

 

 

 

 

 

Az egészséges csokoládé

A csokoládé jótékony hatása:

rákmegelőző és rákellenes hatású

Bejegyzés Belső útjaink által

DIABETES VILÁGNAP

diabetes világnap

A Nemzetközi Diabetes Társaság tagszervezetei november 14-én a világ több mint 130 országában ünneplik a nemzetközi diabetes világnapot, mert ezen a napon született Frederick Banting, aki társával, Charles Bestel együtt elsőként vetette fel az elképzelést, mely végül 1921 októberében az inzulin felfedezéséhez vezetett. A diabetes, elsősorban a 2-es típusú cukorbaj, olyan idült cardiovasculáris kóros állapot, melyhez hyperglycaemia csatlakozik. Évtizedekkel ezelőtt a cukorbetegek életét elsősorban a heveny szövődmények veszélyeztették, ma – elsősorban a 2-es típusú diabetesesekét – az idült kis-és nagy érrendszeri szövődmények. Újabb adatok szerint a diabetes mint infarctogén kockázati tényező ma nagyobb mértékű veszélyeztetettséget jelent, mint a dohányzás. Magyarországon a lakosság 5–10 %-a érintett valamilyen mértékben. (Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség)

 Diabetes

 

 

Korunk népbetegsége: a stressz

_stresszes-munka

A stressz a latin stringere (szorít, megkötöz) kifejezésből származik. Nehéz pontosan meghatározni a fogalmát. Selye János, használta (1936) elsőként a kifejezést, mint izgatottságot okozó tényezőt a mindennapi köznyelvben, amelyet stressornak nevezett. A stresszt kifejezhetjük úgy is, mint kényszer, feszültség, fájdalom, nyomás, megrázkódtatás, érzelem, egyensúlyvesztés, rossz közérzet stb. Ez a tényező lehet élőlény (baktérium), fizikai hatás (hideg, égés), kémiai hatás (méreg), sérülés (seb, vérzés), idegi megterhelés (nehézség, fájdalom) vagy pszichológiai körülmény (kellemes vagy kellemetlen érzés). A stressz kifejezés mindig egy olyan szituációra vonatkozik, amelyhez a szervezetnek alkalmazkodnia kell. A stressz nem egy egyszerű érzés, hanem olyan élethelyzet, amely szinte mindig érzelmeket vált ki.

meditation spa-therapy

 

 

 

 

 

 

 

Kellemes kikapcsolódást!

-f.astral-buddha-mandala

Mindannyian vágyunk a harmóniára. Arra, hogy hétköznapjaink biztonságban, nyugalomban, egészségben, szépségben, elégedettségben teljenek. A mindennapi harmónia megteremtéséhez első lépés a relaxáció.

A relaxáció egy régóta alkalmazott módszer, mellyel az esetenként fellépő stresszt, az idegesítő helyzetekhez való hozzáállásunkat lehet megszüntetni, mivel jól oldja a feszültséget. Alkalmazható a lelki, szellemi és testi egyensúly megteremtésére és helyreállítására, valamint arra, hogy egészségesek maradjunk. Nyugtató hatásán kívül hangulatproblémák és egyes fóbiák kezelésére is kiváló. A relaxáció segít, hogy el tudjuk önmagunkat fogadni, és fel tudjuk magunkat fedezni.

 

 

 

 

Egészség fogalma

Test-lélek-szellem 

test-lélek-szellem

A minket körülvevő világ, éppen úgy, mint mi magunk, mind rezgés.

A test (anyag) a legsűrűbb rezgés, a lélek kevésbé „sűrű” rezgés, a lélek inkább energia, de tartalmaz kis mennyiségű anyagot is. A szellem a „legritkább” rezgés, ez már csak energia és nem tartalmaz anyagot.
A test, lélek, szellem közös jellemzője a mintázat, mely egyértelműen meghatározza a rezgést.

A test maga a hús, a lélek pedig az aura.

Harmónia, egészség

Amikor a test-lélek-szellem hármas azt a karmát (szerepet) éli, játssza, amit nagyjából kell, akkor minden rendben van. Azonban amikor a karmáról az ember letér, akkor megbomlik a harmónia, megbomlik az egészség.

Egész-ség 

 

 

 

Október 22 Kedd/ Előd napja

Reggelizz úgy, mint egy király…. 

reggelizoasztal

   „Reggeli a legjobb barátod, az ebéd a jó szomszédod, a vacsora a legrosszabb ellenséged.” (Confucius)

A reggeli étkezés nagyon fontos az egész napi energia szinten tartásához, mert pótolja az éjszakai energiabevitel-kiesést. Éjjel szervezetünk ugyanúgy dolgozik, mivel dobog a szív, működik az emésztőrendszer, mozgolódunk az ágyban, így elhasználja az elraktározott tápanyagokat és vitaminokat. Mindezt a reggelivel pótolhatjuk. A reggeli elhagyása azonban több szempontból is káros hatással van a szervezetünkre. Ha nincs tápanyagbevitel, kevesebb ásványi anyaghoz és vitaminhoz jut a szervezet, ami energia csökkenéshez vezet, így a délelőtt során egyre fáradékonyabbá válunk, a vércukorszint és a vérnyomás leeshet, szellemileg és testileg hamar elfáradunk, munkabírásunk és teljesítményünk csökken. Az egész napot meghatározza, hogy milyen volt a reggeli! A szénhidrátban gazdag étel nem jó választás reggelire mert reggel még alacsony a vércukorszintünk, ami ezáltal hirtelen felmegy, majd később hirtelen le is csökken, a vércukorszint ingadozástól pedig egész nap nagyon éhesek leszünk.  

reggeli10

Az ideális reggeli legyen kalciumban és fehérjében gazdag!

tartalmazzon:  

  • állati fehérjét, ami származhat zsírszegény tejtermékből (joghurt, kefir, sajt, tej), ugyanis ezek segítenek az energiaszintünk felpörgetésében és nem utolsó sorban az emésztésünknek is jót tesz
  • gyümölcsöt, ez segíti az emésztést és nem terheli le a szervezetünket, a friss gyümölcsből készíthetünk salátát vagy a reggeli joghurtba is bele keverhetjük, 100 % os gyümölcslevet, tojásételeket
  • gabonaféléket, teljes kiőrlésű vagy valamilyen rozsos pékárut, egy frissítő túrókrémmel vagy egy natúr joghurtot zabpehellyel, amit ajánlott kiegészíteni nyers zöldséggel. A gabona tartalmazza a gabonamag héját és csíráját is, így sokkal magasabb a rost- és az ásványianyag-tartalma, így fontos szerepe van az egészséges gyomor- és bélműködésben.
  • Ha a reggeli hajtásban nincs időnk komplett reggelit elfogyasztani, együnk, pl. néhány szem Győri Édes kekszet, vagy müzli szeletet egy kis tejjel vagy kefirrel, amivel annyi energiához juthatunk, hogy koplalás nélkül kibírjuk a tízórai elfogyasztásáig.

tea tej_sutemeny_pohar

Szintén nagyon fontos a bőséges folyadék bevitel!

Életkori sajátosságok:

Kamaszkorban megnő a szervezet energiaigénye. A megnövekedett szénhidrátbevitel mellett fontos az állati eredetű fehérjeszükséglet biztosítása, ezért érdemes olyan élelmiszerekkel kiegészíteni a reggelit, amelyek tartalmaznak állati fehérjét. Ilyenek például a tejtermékek, a hal vagy a tojás.

Meghűlés esetén fogyaszthatunk cukros folyadékot. A beteg ember általában étvágytalan, de ha van is étvágya, szervezetét nem ajánlott nehéz ételekkel terhelni. Ilyenkor ideális reggeli egy joghurt, vagy egy vitamindús gyümölcssaláta kis mézzel. Kiemelten fontos ilyenkor a folyadékbevitel, és ilyenkor tehetünk cukrot, mézet is bele, hogy plusz energiával segítsük a szervezet gyógyulását.

Várandósoknak könnyű saláta, rostban gazdag reggeli ajánlott Tévhit, hogy a kismama kettő helyett eszik, energiaszükséglete a várandósság ideje alatt csupán 20-30 százalékkal nő. A kezdeti émelygéses időszakban reggelire a könnyű saláta, gyümölcs, joghurt fogyasztása javasolt, illetve, mivel ilyenkor sok kismama nem tud megfelelően táplálkozni, szintén javasolt a cukros italok fogyasztása is. Várandósság alatt problémát okozhat a székrekedés is, amin segíthetnek a rostokban gazdag ételek (korpa, zöldségek, gyümölcsök). A gyomorégéssel küzdő kismamáknak a gyomorsav lekötésére teljes kiőrlésű keksz ajánlott a főétkezések között.

Változó korban csökkenteni kell a mennyiséget A változó korban lévő nőknek a hormonális változások miatt ajánlott csökkenteni energia-bevitelüket, és leszokni a nassolásról, valamint ha eddig nem sportoltak, elkezdeni egy aktívabb életet. A csontritkulás elkerülésére a reggeli mellé nekik is ajánlott tejet, tejterméket fogyasztani.

 További tanácsok:  az egészség oldalon

 

Oldalak:12»