Böngészés "Szépség tippek"

Március 20 Csütörtök/Klaudia és Csilla napja

“A melatonin csodája”
-Régi hormon új szerepben?-

 

„Az év 8760 órájából közel 3000-et töltünk el alvással”
(Leutner)

Az út kezdete…

örök fiatalság.keretes

A régmúlt időkben az emberek századokon át hitték, remélték, hogy valamelyik alkimistának sikerül megtalálnia az “örök ifjúság elixírjét és az örök fiatalsággal is megajándékozzák az emberiséget”…
A kutatókat abban a korban is sokat foglalkoztatta az élet (abszolút időtartamának) és ezen belül a fiatalság-fiatalosság meghosszabbításának problémája. Ez szorosan kapcsolódott az akkoriban születő endokrinológiához…, hiszen az ember örök vágya, örök célja volt az örök fiatalság, az állandó egészség s a magas életkor. E célokat – részben – az állandóan fejlődő tudomány eredményesen szolgálta: míg kétezer évvel ezelőtt a várható átlagos életkor 22 év volt; az a 30 éves háború idején (1618-48) már 31 évre nőtt, s napjainkban a 70 évet is meghaladja.

Az örök fiatalság titkának kutatása a “megfiatalítás”, sajnos mégis kevés sikerrel járt. A régebbi századokban megfoghatatlan, ismeretlen alapokon nyugvó kutatásokat sokkal inkább a babona, a szélhámosság, mint a tudomány fémjelezte.
A fordulat, pontosabban a realitás lehetősége akkor jött el, amikor az öregséggel foglalkozó tudomány, a geriatria (vagy gerontológia) kb. 100 évvel ezelőtt kialakult.

A „kezdet” időpontját pontosan ismerjük: 1889. május 31. Ezen a napon tartotta Párizsban a Francia Biológiai Társaság soron következő tudományos ülését. Az előadó a 72 éves ismert, s köztiszteletben álló Brown-Secard professzor volt…
A fiatalító eljárásokban az első számottevő eredmények az osztrák Steinach és az orosz Voronoff nevéhez fűződtek. Steinach valóban ért el bizonyos sikereket, de kísérlete nem vált általánosan elterjedtté, sőt nemsokára el is felejtették.  Hasonló sorsra jutottak Voronoff kísérletei is. Néhány esetben neki is sikerült ideig-óriáig tartó „megfiatalodást” elérnie, de az eredmény a legjobb esetben is csak átmeneti volt…

Évtizedekig – látszólag – nem történt semmi. A kutatások folytak, születtek is eredmények (elsősorban a gondolkodást-emlékezést javító gyógyszerek előállításának területén), de az „ifjúság kútja” csak nem készült el…

 

Biológiai életkorunk és a melatonin

brain_diagram2-2

Az új utakon járó törekvéseket már a gerontológiai kutatások határozták meg: nem fiatallá akartak valakit varázsolni, hanem a szervezet megöregedését akarták meggátolni. Nem „fiatalító csodaszert” kerestek, hanem az öregedés biológiai, kórtani és fizikai okait kutatják.
Ennek egyik, de sokat ígérő útjának a melatonin hormon kutatása bizonyult.

Mi hát a melatonin, s milyen feladatot lát el életünkben?

A harmadik agykamra mögött elhelyezkedő corpus pinealie jelentőségére, melyet három évszázada Descartes még a lélek székhelyének tekintett, először 1899-ben figyeltek fel: a kórosan korai nemi érést mutatóknál a pinealis régióban mindig találtak daganatos elváltozást. Az is kiderült, hogy a kor előrehaladtával csökken a mirigy hormontermelése, s ekkor indul meg az ivarmirigyek fejlődése, s alakulnak ki a másodlagos nemi jellegek.
A sok ígéretes irányban történő és kellő számú betegen végzendő klinikai vizsgálatok számos élettani területen bizonyult hatékonynak.

Így:

  • – javítja a szív-keringési rendszer munkáját;
  •  – egyes rosszindulatú daganatos betegségek kezelésében megfigyeltek adjuváns hatást;
  •  – fokozza (serkenti) a szervezet immun-védekezését;
  • – szabályozza az élettani alvásfolyamatokat;
  •  – megkönnyíti az időzónák átlépését, illetve a több műszakos munkavégzésből adódó zavarokat;
  • – növeli a szexuális cselekvőképesség gyakoriságát és minőségét;
  • – tüneti szerként mérsékli-lassítja az Alzheimer-kór lefolyását;
  • – véd az O2 szabadgyökök sejtkárosító hatása ellen.

 
Ez az utóbbi három hatás vezette az egyes kutatókat azokhoz a megállapításokhoz, hogy a melatonin segítségével a „fiatalság” a kronológiai életkortól függetlenül fenntartható. Véleményüket az a megfigyelés is erősítette, hogy a kor előrehaladtával jelentősen csökkent a kísérleti állatokban a melatonin szintje.
A gerontológusok az öregedés folyamatában nagy szerepet tulajdonítanak annak, hogy az öregedő szervezet mind kevésbé képes az O2 szabad gyökök sejtkárosító hatását kivédeni (növekszik az oxidatív stressz).

 

Alvás és álom…

-alvas-

Kicsit részletesebben kell foglalkoznunk a melatonin és az alvás kapcsolatával.
A legősibb alvás-álomtan azt tartotta, hogy a lélek nemcsak a halál beálltakor, hanem az alvás idején is elhagyja a testet, s valahol a végtelenben bolyong. Bolyongása során találkozik más lelkekkel, beszélget velük – ez az álom. Ha a lélek nem talál vissza a testbe, akkor a test beteg lesz, majd meghal…
Azóta sokat változott a világ, s benne tudásunk…

Az élettani „alvás”-nak négy stádiumát különböztetjük meg, közülük

  • az első a „felületes”,
  • második a „könnyű”,
  • harmadik és negyedik pedig a „mély” alvás stádiuma.

A szervezet teljes regenerálódása a mélyalvási szakaszok alatt következik be, s sokkal inkább az adott szakaszok „mélységétől”, mint „időtartamától” függ, jóllehet, a – legalább – napi 5 órai alvásra a szervezetnek feltétlenül szüksége van.
Statisztikai adatok szerint a betegek mintegy 40-50%-a alvási zavarokkal fordul orvosához.
Arról panaszkodik, hogy:

  • – nehezen alszik el,
  • – nem alussza át az éjszakát,
  • – fáradtan, ingerlékenyen ébred, vagy
  • – az alvás minőségének romlását észleli (felületesen alszik, minden ki neszre felriad).

Az okok között találtunk:

  • – organikus (szervi) elváltozásokat (pl. szív-keringési problémák, pajzsmirigy megbetegedések, akut vagy krónikus fájdalom, vesebetegségek, stb.),
  • – gyógyszer-mellékhatásokat (pl. coffein, hormonok, antiasthamatikumok),
  • – pszichés okokat (pl. pszichiátriai megbetegedések), s csak ha ezek kizárhatók, akkor beszélünk
  • – primer álmatlanságról (nincs kimutatható ok).

Fiatalabb korban az alvászavarok hátterében többnyire nem szervi okok, hanem külső tényezők (pl. tartós izgatottság, túlzott kávéfogyasztás, mértéktelen dohányzás, drogfogyasztás) állnak.
Idősebb korban az alvászavar oka gyakran betegség (szívelégtelenség, magas vérnyomás, asthma bronchiale, ízületi betegségek, krónikus fájdalom, nyombélfekély, stb.)

Az első teendő a beteg kivizsgálása, s az alapbetegség kezelése. Ha ez megoldott, akkor ezeknek a betegeknek csak rövid ideig lesz szükségük altatóra.

Az esetek többségében azonban nem altató-szerre (s azok minden mellékhatására) van szükség, hanem a kor, illetve a korral járó élettani, életmód változások következtében megzavart fiziológiás alvás-szabályozás rendezésére.

Ez természetesen nem érhető el egy „tabletta” bevételével, hanem csak egy megfelelően hatékony, de kóros mellékhatásokat nem okozó gyógyszer kúraszerű alkalmazásával.

 

Biológiai óránk és a jet lag jelenség

biológiai óra

Számos életfolyamatunk, biológiai óránk cirkadián ritmusa szerint zajlik. Pl. a fájdalommal szembeni érzékenység reggelente sokkal magasabb, mint a délutáni órákban, vagy a testhőmérséklet változás napi ingadozása akár a 1,5C-t is elérheti (testünk hőmérséklete a kora délutáni órákban a legmagasabb), de mint arról egy 1997-ben tartott osztrák továbbképző szemináriumon is beszámoltak, a cirkadián ritmus érvényesül az egyes alvási stádiumok váltakozásaiban is.

 

De mi is az a biológiai óra?

 

Kb. 100 éve írta le Claude Bernard a homeosztázis elvét. Ez megköveteli, hogy a szervek, szervrendszerek működésében bizonyos fluktuáció érvényesüljön.
Ezekben a fluktuációkban pontosan megtaláljuk a természet ritmusát, amely szinkronban van a nappal és az éjszaka változásaival, a holdnak a naphoz viszonyított helyzetével (ár-apály) és az évszakok változásaival. Ezek azok a ritmusok, amelyeket biológiai ritmusoknak nevezünk.

Az alapvető biológiai ritmusok a szervezetben magában keletkeznek; ezek az endogen ritmusok.

Az emberi biológiai ritmusok kutatásának középpontjában kezdettől fogva belső-elválasztású rendszer állott.
A ritmusok megjelennek az újszülött korban, a felnőttkorban állandósulnak, majd az öregkorban ismét csökkennek.

A biológiai óra agyi központjának közvetlen idegi összeköttetése van a retinával (a szem ideg-hártyájával), így azonnali információkat kap a külvilág fényviszonyairól. De összeköttetésben áll a szintén cirkadián ritmusban működő tobozmiriggyel is. Ha sok fényt kap – tehát ha az élettani körülmények között – „nappal” van, a melatonin termelés, s így annak szintje a vérben lényegesen alacsonyabb, mint „sötétben”, azaz éjszaka. A melatonin termelődés, illetve koncentrációjának „csúcsa” hajnali 4 óra körül van.

 

Melatonin és az alvás

jet lag órák

Az alvás-ébrenléti zavar újabb, korukban megjelent formája, a jet lag jelenség.

A repülőgéppel utazóknál, akik rövid idő alatt több időzónát lépnek át, alvás és közérzetzavar jelentkezik. Hasonló a helyzet a több műszakban dolgozóknál is, de erre nem mindenki gondol. Hiszen a „divatos” és „előkelő” jet lag bűvöletében élünk.
Az időzónákon történő gyors átlépéseket – különösen, ha a világ másik végébe repül Európából (de fordítva is), pl. Budapestről Bangkokba, vagy Londonból Oaklandbe, rosszul viseli el a szervezet. Nemcsak a melatonin képződés (és hatás) ritmusa, de más cirkadián ritmusok is zavart szenvednek. Így – átmenetileg – belső deszinkronizáció alakul ki.
Amíg szervezete belső órája nem alkalmazkodik a megváltozott külső időhöz, addig az utas fáradt, álmos, akkor aludna, mikor ébren kellene lennie, s nem tud elaludni, mikor eljön az alvás ideje…
A nyugat felé repülést jobban tolerálja a szervezet, mint a kelet felé történőt, mert nyugat felé a biológiai órával megegyező, kelet felé pedig ellenkező irányba megyünk.

Az alvászavarok (tüneti) kezelésére szolgáló – sui generis – altatók hatásmechanizmusuk szerint lehetnek nyugtató-altatók, ezek az „éberséget” (a vigilanciát) csökkentik, így váltják ki az alvást, vagy élettani alvás-szabályozók, amelyek közvetlenül erősítik az alvás természetes hatásmechanizmusát.

A test-azonos, tehát az emberi szervezetben is képződő altató hatású vegyületektől sokat vártak; elsősorban azt, hogy könnyen alkalmazhatók lesznek, s nem lesz mellékhatásuk.
Ezekre először egy francia kutató figyelt fel: „fáradt” kutyák gerincvelő folyadékát (liquorát) más kutyákba fecskendezte, azok elaludtak.
Így indultak meg a széleskörű kutatások, amelyek során előállítottak kémiai úton három, önálló altató, alvás-szabályozó hatással bíró vegyületet.

Az egyik volt az 1-triptophan; csak igen enyhe alvászavarban volt hatékony.
Nagyobb reményeket fűztek egy aminosavból álló fehérjéhez, amelyet DSIP-nek (delta alvást kiváltó proteinek) neveztek el. Fehérje lévén, csak injekcióban adva volt hatásos, mert szájon át adva az emésztő-nedvek hamarabb bontották el, mintsem altató hatását kifejthette volna.
A csoport legígéretesebb tagjának a melatonin bizonyult, s az is kitűnt, hogy más irányú, az élet minőségét kedvezően befolyásoló hatásai is vannak!

Eredetük szerint a növényi eredetűek, ezek enyhe, főképpen ideges eredetű alvászavar eseteiben jelenthetnek segítséget.
Új és más utat jelent tehát a melatonin, mely – még egyszer hangsúlyozzuk – nem „altató-szer”, hanem az élettani alvás szabályozója, s nem „gyógyszer”, hanem az emberi szervezetben képződő hormon!

Az eddig publikált irodalmi adatok közül a tudományos vizsgálatokat az alábbi területeken tekinthetjük lezártnak:
az alvászavarok területe, a jet lag jelenség ellensúlyozása és a többműszakos munkavégzéshez való alkalmazkodás megkönnyítése. Abban azonban egységes az irodalom állásfoglalása, hogy a többi, fentebb említett indikációs területeken is sokat ígérő gyógyszernek tűnik.

Az irodalmi adatok kiemelik, hogy sem a farmakológiai vizsgálatok során, sem a klinikai gyakorlatban sem figyeltek meg mindeddig semmiféle számottevő kóros mellékhatást.
S a perspektíva? Feleljen rá az amerikai Newsweek hetilap cikkírója: „Egy biztosan jó éjszaka – és talán 137 éves életkor…”

Dr. Nagy Gábor

 kandidátus

 B05524403

 

Március 19 Szerda/ Bánk, József és Botond napja

Mi a melatonin?

 

A melatonin egy természetes hormon, a tobozmirigy (epifízis) termeli, minden élő szervezetben megtalálható. Egy “intelligens” molekula, funkciója összetett, szelektív módon, vagyis csak akkor és ott működik, ahol szükség van rá. Közvetlenül az alvásra hat, biztonságos módon szabályozza az ébrenléti és alvási ciklusainkat. Olyan anyag, amelynek semmiféle ellenjavallata, sem mellékhatása nincs.

_melatoninfunctions

A tudósok széleskörű vizsgálatokra alapozva fedezték fel, hogy ez a hormon jótékony hatást gyakorol mindenre:

  • javítja az immunrendszer hatékonyságát, növeli a természetes védekezést, és megóv a betegségektől általában (influenza, megfázás, stb.),
  • kulcsfontosságú szerepet játszik számos anyagcsere-működésben így az antioxidáns- és idegi védelemben, a gyulladáscsökkentésben
  • elengedhetetlen az optimális energiaszint, az izmok regenerálódása és az általános egészségi állapot szempontjából
  • hatásos a halmozott fejfájásrohamok ellen, valamint csökkenti a szemekben jelentkező nyomást egészséges emberek esetében
  • védelmet nyújt a szívbetegségtől kezdve a cukorbetegségen át a csontok egészségéig és az elhízásig, különösen pedig az öregedés jellegzetes megbetegedéseivel szemben, mint a rák, szív- és érrendszeri betegségek, autoimmun betegségek
  • erős antioxidáns. Míg a legtöbb antioxidáns a sejtek egy-egy speciális területét veszik célba, a melatonin a sejtek teljes területén képes mozogni, széleskörű védelmet nyújtva sejtjeink egészségi állapotában úgy, hogy a sejtmembránon könnyedén átjutva védi azokat a szabadgyökök támadásai ellen. Mi több, a melatonin speciális védelmet nyújt a sejtmagban található DNS számára, ami azért fontos, mivel a sejtmag teszi lehetővé a sejt számára, hogy regenerálja saját magát.
  • hatékony az agysejtekben zajló oxidációs folyamatok ellen is, ezért néhány tudós azt feltételezi, hogy segíthet lelassítani az öregedés hatásait, valamint genetikai állományunkat is megóvhatja, és megvédhet bennünket az öregedéssel összefüggő betegségekkel szemben

 melatonin-sleeping-aid

Összefoglalva tehát:

A melatonin közvetlenül a tobozmirigyre hat, fenntartja ennek hatékonyságát, és megóvja az öregedéstől. A tobozmirigy egy apró szerv, az agyalapnál helyezkedik el, amely egy komplex csatlakozó hálózaton át a neuroendokrin-hormonális és idegrendszerhez kapcsolódik.

 

Bizonyossággal állíthatjuk, hogy a tobozmirigy (epifízis) a kulcs az öregedés megértéséhez, hiszen ez vezérli születésünktől halálunkig a hormonszintek mindennapi változásait (cirkadián ciklus), ezek pedig szervezetünk minden funkcióját szabályozzák.

 

 

 

 

 

 

 

Téli bőrápolás!

téli bőrápolás2

Télen a legfontosabb bőrápolási feladat a védelem.

A szélsőséges időjárási viszonyok, a hideg, a szél és a központi fűtés, valamint a hirtelen nagy fokú hőmérsékletváltozások, amikor a kinti hidegből a meleg szobába, illetve a benti melegből a hideg utcára megyünk,  a bőrt fokozottan kiszárítják.

Tovább…

 

Az ősz bőrápolási feladatai !

kozmetika_oszi-arcapolas31

 Az évszakok váltakozásával mások a bőrápolási feladatok, hiszen a napsugárzás, a hőmérséklet,  a szél és a csapadék, különböző mértékben veszik igénybe bőrünket tavasszal, nyáron, ősszel vagy télen.

Az ősz legfontosabb kozmetikai feladata a bőrradírozás és  az enyhe hámlasztó krémek  használata.

késő őszi hónapok esős, szeles időjárásától mindegyik bőrtípust védeni kell. Kiemelten fontos az intenzív otthoni  arcápolás  a bőrtípusnak megfelelő  hidratáló és tápláló  arcápolók használata.

 

3550-000011

Az őszi bőrmegújítás elengedhetetlen része a helyes táplálkozás is.

Hasznos tippek:

 

A stressz hatása a bőrre

stressz2

A feszültség, a sok munka és a kialvatlanság, árulkodó nyomokat hagy az arcon. Kutatások igazolják, hogy a stressz hatására fokozottan jelentkező neuropeptidek a bőrben és az idegrendszerben is jelen vannak, ami szintén alátámasztja a lélek és a test kapcsolatát. Bizonyos környezeti hatások és a veleszületett hajlam mellett, a lelki és szociális hatások is súlyosbíthatják a bőrbetegségeket. Ha örököltük az ekcémára való hajlamunkat, a stressz fellobbanthatja azt, míg stressz mentes időszakokban, teljesen el is tűnhet. Ha fény derül a kiváltó okra, és sikerül feldolgozni azt, a bőr is egészséges lesz. Feladatunk a bőr helyes működésének visszaállítása, a hosszan tartó szépség és fiatalság érdekében.

A stressz négy tünete az arcon

  • Fáradt szemek
  • Száraz bőr
  • Fakó arcszín
  • Mély homlokbarázdák

Megoldások!

pakolás