BABITS MIHÁLY születésnapjának évfordulója

babits

(Szekszárd, 1883. november 26. – Bp., 1941. augusztus 4.)

Író, irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító.

 

A 20.század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.

Költészete évtizedeken át a magyar líra élvonalában állt. Értelmi gazdagság, sokszínűség és csiszolt verskultúra jellemzi.

Klasszicista lírikus, nagyra becsülte a kulturális hagyományt, de szüntelenül új versformákkal próbálkozott. Egyaránt biztonsággal kezelte az antik versmértéket, a hangsúlyos magyaros ritmust, és a modern mértékes verselést is. Költészetére mégis tárgyias-intellektuális megközelítési mód jellemző. 

Négyesy László híres stílusgyakorlatain barátaival, Kosztolányi Dezsővel és Juhász Gyulával műfordítóként és költőként is megismerték.

  • Gyakorló tanárként Baján, majd oklevelének megszerzése után a szegedi főreáliskolában tanított.
  • 1908-ban verseit A Holnap antológia és a Nyugat közölte.
  • 1908 és 1911 között a fogarasi gimnázium tanára volt.
  • 1909-ben jelent meg első verseskötete (Levelek Iris koszorújából).
  • 1911-ben Újpestre helyezték.
  • A világháborút űzött vadként élte meg. A Játszottam a kezével (1911–15) utolsó három soráért hírlapi hajsza indult ellene Rákosi Jenő vezetésével, s végül iskoláját is el kellett hagynia. A háború után már benne élt a rettegés, hogy „a líra meghal
  • 1916-től szerkesztette a Nyugatot,
  • 1916 novemberében újra tanár a budapesti VI. kerületi főgimnáziumban.
  • Fortissimo című békeverse miatt az ügyészség elkobozta a Nyugat 1917. március 1-jei számát, és istenkáromlás miatt eljárást indított ellene.  Márciusban egyetemi tanárrá nevezték ki.
  • Már 1919 februárjában, Az igazi haza című vallomásában pontosan látta Trianon tragédiáját, Közben forradalmi szereplése miatt üldözték, rendőri felügyelet alá került, megjárta a toloncházat. Üldözöttsége ellenére az irodalmi élet központi személyisége lett,
  • az 1920-as években versben is hangsúlyozta, „A költő konzervatív!”, vagyis hagyomány- és értékőrző, minden barbarizmus ellenében.
  • 1921. január 15-én feleségül vette Tanner Ilonát.
  • Az 1929-től Móriczcal, 1933-tól Gellért Oszkár közreműködésével egyedül szerkesztett Nyugatot egyszerre őrtoronynak és szekértábornak tartotta Elszigeteltségéhez hozzájárult, túl a nemzedéki ellentéteken, hogy a Baumgarten-alapítvány kurátora lett.
  • 1937 áprilisában orvosai megállapították daganat okozta gégeszűkületét, és műtétet javasoltak.
  • Az 1938. február 10-i operációt jól viselte, lábadozását azonban súlyos szenvedések kísérték.
  • 1941 márciusában tartotta akadémiai székfoglalóját. Áprilistól ismét csaknem beszédképtelen volt.
  • 1941. augusztus 3-án a budapesti Siesta-szanatóriumba szállították, ahol 4-ére virradó éjjel hunyt el.

Szellemi, erkölcsi kisugárzása tovább élt a Nyugat második és harmadik nemzedékének művészetében. Öröksége erősen hatott a II. világháború utáni Újhold nemzedékére, és jelen volt az egyik leghűségesebb tanítványa, Illyés Gyula szerkesztette Válaszban is. (Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség )

 

Tamási Áron: Babits tornya

-Esztergom.Babits.Museum

(részlet)

S amikor már bent voltam nála, valóban úgy éreztem, hogy toronyban vagyok. Azóta is, valahányszor a képzeletem szemem elé visszateremti ezt a tornyot, mohón keresem a jelzőt, amellyel találóan illethetném az ő földi életének tornyát. Nem volt elvarázsolt királyfi tornya, bár a világot, amelyből oda beléptem, egyszerre és teljesen feledtette. A képzelet színes és pompás tornya sem volt, sem az elefántcsont rózsaszínű fellegvára. A csillagokhoz több köze volt, mint a földi örömhöz; több a tudományhoz, mint a regényességhez; több az értelemhez, mint az ösztönhöz; és több a törvényhez, mint a szokáshoz.

Leginkább valami különös és szigorú őrhelynek tetszett, ahol a csalhatatlanság érdekében minden és mindenki fölött uralkodott az értelem. Uralkodott a képzeleten, s a lélek öröme és siráma fölött; s még magán a torony aszkéta lakóján is, aki soványan és szelíd szigorúsággal őrködött. Nem uralkodott, hanem őrködött. Mint ahogy a csillagász őrködik a törvényhez vezető észleletek nehezen megszerzett kincse fölött vagy a matematikus a logika ösvényén, melyet a szenvedély folyton fenyeget.

 

 

 

Nekem számít a véleményed. Itt elmondhatod!